 3 jó dolog gyakorlat - pozitív pszichológia A pozitív pszichológia területén az egyik legegyszerűbb, mégis rendkívül hatékony gyakorlat a napi három jó dolog feljegyzése. A pozitív pszichológia hangsúlyozza a pozitív érzelmek, az elkötelezettség, a kapcsolatok, az értelemben találás, és a teljesítmény fontosságát a szubjektív jólét elérésében. Ez a gyakorlat nem csak pillanatnyi örömöt kínál, hanem hosszú távú pszichológiai előnyöket is nyújthat azoknak, akik rendszeresen végzik. Miért is olyan erőteljes ez a módszer egy pszichológus szemével?
Önismeret fejlesztéseA napi három jó dolog gyakorlata mélyebb önreflexióra és önismeretre ösztönöz. Amikor az emberek megállnak és elgondolkodnak azon, hogy mi történt jól a napjuk során, aktívan keresik a pozitívumokat az életükben. Ez az önmagunkkal való kapcsolat erősítésének egy formája, ami segít abban, hogy jobban megértsük, mi tesz minket boldoggá és elégedetté. Pozitív érzelmek növeléseA pszichológia kutatásai szerint a pozitív érzelmek, mint az öröm, hála, és büszkeség, kulcsfontosságúak a jólléthez. A napi három jó dolog feljegyzése fokozza ezeket az érzéseket, mivel arra készteti az embereket, hogy elismerjék és értékeljék a napjuk során történt jó eseményeket. Ezáltal nem csak az adott napot érzékelik pozitívabbnak, hanem hosszú távon is növelhetik az általános optimizmusukat és élettel való elégedettségüket. A stressz és szorongás csökkentéseA napi pozitívumok feljegyzése segíthet csökkenteni a stressz és szorongás szintjét. Amikor az emberek a jóra összpontosítanak, kevésbé valószínű, hogy a negatív eseményeken rágódnak, ami csökkenti az aggodalmakat és a negatív gondolatokat. Reziliencia építéseA reziliencia, vagyis a nehézségekkel való megbirkózás képessége, létfontosságú a pszichológiai jólét szempontjából. A napi három jó dolog gyakorlatának rendszeres alkalmazása erősítheti ezt a képességet, mivel az emberek megtanulják értékelni a sikereiket és pozitív tapasztalataikat, még a nehéz időszakokban is. Előtérben az emberi interakciók és az öngondoskodás - egy vizsgálat alapján Egy egészségügyben dolgozók körében történt vizsgálat a 3 jó dolog feladat állításainak elemzése alapján jutott következtetésekre. Több mint 1300 állítás tematikus elemzése során a kutatók három kulcsfontosságú témát azonosítottak:
A napi három jó dolog gyakorlatának pszichés előnyei széleskörűek és hosszútávúak. Ez a rendkívül egyszerű módszer hozzájárulhat az önismeret fejlesztéséhez, a pozitív érzelmek növeléséhez, a stressz és szorongás csökkentéséhez, valamint növeli a lelki ellenállóképességet. Érdemes kipróbálni! Forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5623381/ https://positivepsychology.com/perma-model/ Szűr Andrea Online pszichológus és Pszichológus Budapest központjában
0 Comments
 Félelem és szorongás A modern pszichológiában a szorongás és a félelem fogalmait gyakran használják, és bár a kettő között van átfedés, jelentős különbségek vannak a két állapot között. Lássuk, mikor beszélünk egyikről vagy a másikról, és hogy tudjuk megkülönböztetni a két jelenséget.
A félelem
A szorongás és a félelem közötti különbségek megértése fontos a hatékony pszichológiai beavatkozások szempontjából. Bár a félelem és a szorongás között van átfedés, fontos megkülönböztetni a kettőt. A pszichológus számára ez kiváltképp igaz a pszichológiai rendellenességek és a hatékony kezelési beavatkozások szempontjából. Forrás: https://www.psychologytoday.com/intl/blog/escaping-our-mental-traps/202301/whats-the-difference-between-anxiety-and-fear Szűr Andrea pszichológus Budapest közponjában és online pszichológiai tanácsadás  A modern társadalomban a technológiai fejlődés exponenciális ütemben halad, aminek köszönhetően egyre többen érintkezünk különféle digitális eszközökkel és mesterséges intelligenciával nap mint nap. Az ember-gép interakciók pszichológiája egy izgalmas és folyamatosan bővülő kutatási terület, amely a pszichológiai tudományban egyre fontosabb szerepet tölt be. Nézzük, miként befolyásolják ezek az interakciók az emberi viselkedést, érzelmeket és gondolkodást.
Digitális kor Az ember-gép kommunikáció egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan befolyásolják ezek az interakciók az emberi kapcsolatokat és kommunikációt. Amikor emberek kapcsolatba lépnek digitális asszisztensekkel vagy chatbotokkal, új kommunikációs formák alakulnak ki. Ezek az interakciók megváltoztathatják azt, hogy az emberek hogyan fejezik ki magukat, és hogyan dolgozzák fel az információt. A mesterséges intelligencia (MI/AI) és a robotika fejlődése új kérdéseket vet fel az emberi érzelmek és a gépek kapcsolatában. Hogyan érzékelnek és reagálnak az emberek a gépek által generált érzelmi kifejezésekre? Ezen interakciók során az emberek gyakran emberi tulajdonságokat tulajdonítanak a gépeknek, ami számos pszichológiai kérdést vet fel az empátia, az érzelmek és a személyes kötődés területén. Emberi viselkedés tanulmányozása A technológia egyre inkább képes az emberi viselkedés megfigyelésére és elemzésére. Az ember-gép interakciók során felmerülő adatok segítségével jobban megérthetjük az emberi viselkedési mintákat. Ez a megértés segíthet a pszichológiai kutatásokban, és új lehetőségeket nyithat meg a viselkedésterápiában és a mentális egészség javításában. Ez a terület számos etikai és társadalmi kérdést is felvet. Hogyan biztosíthatjuk az adatvédelmet és az etikus gyakorlatot, miközben kihasználjuk a technológia által nyújtott lehetőségeket. Továbbá, hogyan kezelhetjük azokat a pszichológiai hatásokat, amelyek a túlzott technológiai függőségből erednek. Az ember-gép interakciók pszichológiája egy dinamikusan fejlődő terület, amely új megértést nyújt az emberi viselkedésre és a technológia hatására. Ahogy tovább haladunk ebben az összekapcsolt világban, fontos, hogy figyelemmel kísérjük és megértsük ezeknek az interakcióknak a pszichológiai hatásait. Szűr Andrea online pszichológus és wingwave coach Budapest szívében a Vezesd az Életed Stúdióban  Egy pszichológus gyakran találkozik a szorongás azon fajtájával, amit "anticipált szorongásnak" vagy elővételezett szorongásnak nevezünk. Ez a kifejezés az előre érzett szorongást jelenti, ami akkor jelenik meg, amikor az emberek a jövőbeli eseményekkel kapcsolatos (külső vagy belső-érzelmi) negatív kimeneteleket jósolnak meg.
Az anticipált szorongás egy összetett pszichológiai jelenség, amely a jövőbeli eseményekkel kapcsolatos aggodalmakból (ismeretlen, negatív érzelmek, körülmények, stb) és azok elkerülésének vágyából fakad. Ennek az érzésnek számos megjelenési formája van, és számos pszichológiai zavarban megtalálható, beleértve a generalizált szorongásos zavart és az kényszeres viselkedést. Ez a szorongás önmagában, hétköznapi helyzetekben, illetve pszichológiai problémák összetevőjeként is megjelenhet:
Testi tünetek: Az elővételezett szorongás testi feszültségként is megjelenhet anélkül, hogy konkrét aggodalmak lennének tudatában. Pl. Fejfájás vagy krónikus gyomor-bélrendszeri problémák, mint a hasmenés, hányinger vagy hányás bizonyos esetekben közvetlenül köthetők hozzá. Az elővételezett szorongás hatása Az anticipált szorongás jelentősen befolyásolhatja a mindennapi életünket. Képes megnehezíteni az alvást, csökkentheti a koncentrációs képességet és általában negatívan befolyásolja az életminőségünket. Hosszú távon akár depresszióhoz vagy krónikus szorongásos rendellenességekhez is vezethet. Mit tehetünk Összpontosítsunk az érzékelésre, változtassuk meg hozzáállásunkat és kapcsolatunkat a belső élményeinkkel, akár lelki segíségnyújtás keretein belül.
Forrás: https://adaa.org/learn-from-us/from-the-experts/blog-posts/consumer/anticipatory-anxiety-bleeding-you-are-cut-0 Szűr Andrea Online pszichológus ás wingwave coach Budapest központjában a Vezesd az Életed Stúdióban  Mint pszichológus, gyakran ajánlom a naplózást mint egy egyszerű, mégis hatékony eszközt a lelki egészség fenntartásához. A naplózás nemcsak egy önkifejezési forma, hanem egy mély önismereti folyamat is, amely segít feldolgozni érzéseinket, gondolatainkat és tapasztalatainkat.
Hogyan Kezdjünk Hozzá a Naplózáshoz?
Pszichológiai előnyök
Erre figyeljünk
Szűr Andrea pszichológus online és Budapest központjában a Vezeds az Életed Stúdióban  Képzeljünk el egy kötéltáncost, aki magasban egyensúlyozik. Minden mozdulata pontosan kiszámított, hogy elkerülje az esést. Hasonlóan, az életünk is tele van egyensúlyozással, ahol többek között a munka, magánélet, önmegvalósítás, értékrendünk és közösségi elvárások között igyekszünk megtalálni a megfelelő egyensúlyt.
A modern pszichológia egyik legizgalmasabb kérdése, hogy miért van az, hogy az egyensúly megtalálása ennyire kihívást jelentő feladat. Egyik elmélet szerint ez a belső és külső tényezők összetettségéből adódik. Belső tényezőként szolgálhatnak az egyéni vágyak, érzelmek, személyes célok, míg a külső tényezők közé tartoznak a társadalmi normák, kulturális elvárások, és a környezetünkben zajló események. Ezeknek az összetett kapcsolatoknak a kezelése olykor komoly pszichológiai erőfeszítést igényel. Az egyensúlyi ingadozások mélyreható hatással vannak a mentális egészségre. Egyik legérdekesebb kutatás során a résztvevőknek naponta feljegyezniük kellett döntéseiket és azok érzelmi hatásait. Az eredmények kimutatták, hogy a nehezebb döntések, melyek több tényező egyensúlyozását igényelték, nagyobb stresszt és szorongást váltottak ki. Ebből arra következtethetünk, hogy a mentális egészség szempontjából kulcsfontosságú a döntéshozatali folyamatok megértése és kezelése. Fritz Heider egyensúlyelmélete azt állítja, hogy az emberek törekszenek a belső mentális egyensúly fenntartására. Ez az elmélet különösen a kapcsolatokra és attitűdökre vonatkozik. Az egyensúly akkor áll fenn, ha a kapcsolatok és attitűdök összhangban vannak egymással. Tegyük fel, hogy van egy
Mit tehetünk a feszültség feloldására? Az egyensúlyi ingadozások kezelésére ajánott lehet:
Az egyensúlyi ingadozások kezelése a modern pszichológia egyik legnagyobb kihívása. Ahogy egyre többet tudunk meg róla, annál inkább képesek leszünk segíteni az embereken az életük egyensúlyának megtalálásában. Az egyensúly nem statikus állapot, hanem egy dinamikus folyamat, amely folyamatos figyelmet és alkalmazkodást igényel. Az egyensúly megteremtése elengedhetetlen a pszichológiai jóllét szempontjából. Szűr Andrea pszichológus és wingwave coach Budapest központjában, online terápia  Minél inkább kerülni szeretnénk valaminek a gondolatát, annál inkább gondolunk rá. Ismerős, ugye? Ez az érdekes és gyakori pszichológiai jelenség az "ironikus feldolgozás" (angolul "ironic processing"), amely a gondolatelnyomás kapcsán jelentkezik. A következő sorokban ezt a jelenséget járjuk körül illetve megnézzük, mit tehetünk ellene.
Daniel M. Wegner és kollégái a mentális kontrollt vizsgálva egy kísérletben azt kérték a résztvevőktől, hogy egy bizonyos időszakon keresztül ne gondoljanak egy fehér medvére (magyar köznyelvbe fehér elefántként utalnak rá), majd később szabadon gondoljanak rá. Wegnerék felfedezték, hogy a résztvevők gyakrabban gondoltak a fehér medvére, amikor arra utasítást kaptak, hogy ne tegyék, mint amikor szabadon engedték a gondolataikat. Ez alátámasztotta Wegner elméletét, miszerint az elme ironikus módon reagál, amikor megpróbálunk elnyomni egy bizonyos gondolatot. Wegner kutatása rávilágított arra, hogy az elme folyamatai gyakran ellentmondásosak és nem mindig irányíthatók tudatos akarattal. Az ironikus feldolgozás elmélete fontos szerepet játszik a pszichológiában, különösen a szorongás, az kényszeres viselkedés és a mentális kontroll területein folytatott vizsgálatokban. Az "ironikus feldolgozás" Az ironikus feldolgozás lényege, hogy minél inkább igyekszünk nem gondolni valamire, annál többet fogunk rá gondolni. Ez a lelki jelenség különösen akkor válik nyilvánvalóvá, amikor próbálunk elaludni, és az agyunkban csak úgy kavarognak a gondolatok. "Ne gondolj a holnapi megbeszélésre!" - és máris azon kapjuk magunkat, hogy éppen azt tesszük. Sokaknál előfordul, hogy a félelmeikre "nem akarnak gondolni", amely u.n. elővételezett (anticipatórikus) szorongást válthat ki. Ez az élet minden területén, pl. szexualitásnál is előjöhet. A diéta esete... Gondoljunk csak a diétára. "Nem eszem csokit." A gondolat már el is indított egy ördögi kört, ahol a csoki a főszereplő. Vagy amikor próbálunk nyugodtak maradni egy stresszes helyzetben, és csak annyit mondunk magunknak: "Ne legyek ideges." Ez is ismerős lehet sokunk számára. Hogyan működik? Képzeljük el, hogy az agyunk két részből áll. Az egyik a megfigyelő rendszer, ami folyamatosan keresi a tiltott gondolatokat. A másik az működtető rendszer, ami igyekszik távol tartani ezeket a gondolatokat. A baj az, hogy a megfigyelő rendszer olyan jól működik, hogy folyamatosan emlékeztet minket arra, amire épp nem akarunk gondolni. Mit kezdjünk ezzel a jelenséggel? A legjobb módja az ironikus feldolgozás kezelésének, ha elfogadjuk, hogy vannak dolgok, amelyeket egyszerűen nehéz kizárni a gondolatainkból. Emelett:
Szűr Andrea Pszichológus Budapest központjában és online  A kognitív disszonancia egy pszichológiai állapot, amely akkor következik be, amikor egyén inkonzisztens (egymással össze nem egyeztethető) gondolatokkal, érzésekkel vagy attitűdökkel rendelkezik, amelyek mentális feszültséget vagy kellemetlen érzéseket okoznak. (Leon Festinger pszichológus vezette be ezt a koncepciót 1957-ben.) Ezek a feszültségek jelentősek lehetnek az egyén számára, úgy hogy közben a kellemetlen érzések forrása felismeretlen marad. A kognitív disszonancia feltárása és megértése ezért rendkívül fontos mind a pszichológiai folyamat, mind a kliens szempontjából.
Festinger szerint az emberek törekednek belső kognitív (külső és belső környzet értelmezése) harmóniájuk fenntartására. Amikor személyes hiedelmeik, attitűdjeik vagy viselkedéseik ellentmondanak egymásnak, feszültséget éreznek, amit kognitív disszonanciának nevezünk. Például, ha valaki egészséges életmódot támogat, de dohányzik, ez a disszonancia feszültséget okozhat az illetőben. A kognitív disszonancia gyakori jelenség a mindennapi döntéshozatalban, attitűdváltásban és a viselkedési konfliktusokban. Ez a jelenség szerepet játszhat a vásárlói döntésekben, politikai és vallási meggyőződésekben, és még a párkapcsolatokban is. Az emberek gyakran igyekeznek csökkenteni ezt a feszültséget azzal, hogy megváltoztatják gondolataikat, igazolják viselkedésüket, vagy elkerülik az információkat, amelyek ellentmondanak meglévő nézeteiknek. A kognitív disszonancia hosszú távú pszichológiai stresszt okozhat, ha nem kezelik megfelelően. Ez befolyásolhatja az egyén önértékelését, döntéshozatalát, és általános jólétét. A disszonancia állandó fenntartása hozzájárulhat az érzelmi kimerültséghez, a szorongás és depresszió kialakulásához. A pszichológusok segíthetnek az egyéneknek a kognitív disszonancia felismerésében és kezelésében. A kognitív viselkedésterápia és más terápiás jellegű módszerek hasznosak lehetnek az ellentmondásos gondolatok és érzések feldolgozásában. A terápia célja az egyének segítése abban, hogy azonosítsák és feltárják a diszharmonikus gondolatokat, valamint összhangba hozzák cselekedeteiket és meggyőződéseiket. A kognitív disszonancia alapvető jelentőségű a pszichológiai megértés és az önmegvalósítás szempontjából. Az, hogy az egyének hogyan kezelik ezt a mentális feszültséget, közvetlen hatással van az életminőségükre és pszichológiai jóllétükre. A modern pszichológiai gyakorlatok segíthetnek az embereknek jobban kezelni a kognitív disszonanciát, elősegítve ezzel a lelki egészséget és a személyes fejlődés. Forrás: https://www.simplypsychology.org/cognitive-dissonance.html Szűr Andrea Pszichológus és szexológus online és Budapest közponjában a Vezesd az Életed Stúdióban  A pszichológia területén az önismeret alapvető jelentőséggel bír az egyén pszichés fejlődésében és önmegvalósításában. Tekintsük át az önismeret fogalmát pszichológiai szemszögből, beleértve annak jelentőségét, fejlesztési módszereit és a pszichológus szerepét ebben a folyamatban.
Az önismeret a pszichológiában az egyén belső világának, önmagával kapcsolatos tudatosságának mélyebb megértését jelenti. Ez magába foglalja a saját érzelmek, gondolatok, motivációk és viselkedésminták introspektív elemzését. Az önismeret a személyes identitás, az önkép és az önértékelés kulcsfontosságú részét képezi. Az önismeret fejlesztése nélkülözhetetlen a pszichológiai jóllét és a személyes növekedés szempontjából. Ez elősegíti az adaptív önszabályozást, az érzelmi intelligenciát és a rezilienciát (ellenálló képesség a stresszel szemben). Az önismeret lehetővé teszi az egyének számára, hogy jobban megértsék és kezeljék a kognitív disszonanciát, valamint fejlesszék a problémamegoldó képességeiket és az interperszonális kapcsolataikat. Az önismeret fejlesztésének pszichológiai módszerei közé tartozik az önreflexió, a mindfulness, az introspektív naplóírás és a kognitív viselkedésterápia technikái. Ezek a gyakorlatok segítenek az egyéneknek felismerni és elemzni saját gondolataikat, érzéseiket és viselkedési mintáikat, ezzel elősegítve a személyes fejlődést. A pszichológus kulcsfontosságú szerepet játszik az önismereti folyamatban, mint facilitátor és támogató. A pszichológiai munkakapcsolatban a pszichológus segít a klienseknek felfedezni és megérteni önmagukat, azáltal, hogy biztonságos és elfogadó környezetet biztosít az önvizsgálathoz. A pszichológus alkalmazza az interjú, a tesztek és a pszichodinamikai technikák eszközeit az önismeret mélyítésére és az egyén belső konfliktusainak feloldására. A pszichológiai szemlélet szerint az önismeret az önmegvalósítás és a mentális egészség alapköve. Az önreflexió és a pszichológiai intervenciók kombinációja elősegítheti az egyéni pszichológiai fejlődést, lehetővé téve az egyének számára, hogy teljes mértékben megvalósítsák önmagukat és javítsák életminőségüket. Az önismeret nem csupán önfelfedezés; ez egy folyamatos utazás az öntudatosság, a személyes növekedés és a pszichológiai jóllét felé. Szűr Andrea pszichológus online és Budapest központjában a Vezesd az Életed Stúdióbsan  Az emberi agy egy csodálatosan bonyolult rendszer, amely folyamatosan lep meg bennünket újabb és újabb felfedezésekkel. A pszichológia és az idegtudomány kereszteződésében található egy különleges terület, ami az utóbbi években vált igazán figyelemre méltóvá: a tükörneuronok és azok szerepe az empátiában és társas viselkedésben.
A tükörneuronokat először a '90-es években fedezték fel, és azóta is folyamatosan bővül az ismeretünk róluk. Ezek a neuronok különlegesek, mert nem csupán akkor aktiválódnak, amikor mi magunk végzünk egy cselekvést, hanem akkor is, ha másokat látunk azt végrehajtani. Ez a tulajdonságuk lehetővé teszi számunkra, hogy "tükörként" funkcionáljanak, visszatükrözve mások viselkedését és érzéseit. De mi köze mindezeknek az empátiához? Az empátia, azaz mások érzéseinek megértése és átélése, alapvetően fontos a társas kapcsolatok szempontjából. A tükörneuronok segítségével könnyebben bele tudjuk képzelni magunkat mások helyzetébe, megérthetjük és átélhetjük azt, amit ők. Ez a képesség alapvetően formálja meg az emberi társadalmakat, elősegítve a kooperációt és a társas tanulást. A kutatások rámutattak, hogy a tükörneuronoknak fontos szerepük van az utánzásban, az empátiában és a tanulásban. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért könnyebb egyeseknek a társas interakciók, míg másoknak ezek komoly kihívást jelentenek. Például az autizmus spektrumon lévő egyének esetében a tükörneuronok rendellenes működése állhat a szociális kihívások hátterében. De a tükörneuronok kutatása nem csupán az agyi működés jobb megértéséhez vezet, hanem terápiás lehetőségeket is kínálhat a pszichológiában. Például a szociális fóbia vagy egyéb társas viselkedési zavarok kezelésében új módszerek kifejlesztéséhez vezethet, amelyek célja a tükörneuronok hatékonyabb aktiválása és a társas készségek fejlesztése. Mivel ugyanazok a neurális struktúrák és aktivációk vannak jelen mindannyiunkban, képesek vagyunk érzelmileg részt venni mások tapasztalataiban. Ebben az összefüggésben olyan hormonok, mint az oxitocin, szabályozó vagy akár erősítő szerepet játszanak ezekben az empátiás folyamatokban. A tükörneuronok izgalmas betekintést nyújtanak abba, hogyan működik az emberi agy és hogyan formálják a társas interakciókat. Ez a terület még mindig rengeteg kutatási lehetőséget rejt magában, és a jövőben még számos meglepetést tartogathat a pszichológia és az idegtudomány számára. Forrás: https://positivepsychology.com/mirror-neurons/ Szűr Andrea Pszichológus Buda szívében a Vezesd az Életed Stúdióban és online terápia  Az ökopszichológia, amely az ember és a természeti környezet közötti kapcsolatot vizsgálja, egyre nagyobb figyelmet kap a pszichológiai gyakorlatban. Az ökopszichológiai szemléletet alkalmazva a kliensek életminőségét javíthatjuk, miközben a környezeti tudatosságra is ösztönzünk. Nézzük meg, milyen módon integrálhatjuk ezt a megközelítést pszichológiai gyakorlatunkba.
Meghatározások
1. Az Ember és a természet kapcsolatának fontossága Az ökopszichológia alapja, hogy az ember és a természet közötti kapcsolat létfontosságú a pszichológiai jóllét szempontjából. A természetes környezetben töltött idő javíthatja a mentális egészséget, csökkentheti a stresszt és növelheti a jóllét érzését. A pszichológusok segíthetnek klienseiknek abban, hogy felismerjék és megerősítsék kapcsolatukat a természettel. 2. Természet alapú terápiák bevonása A természettel való foglalkozás terápiás jellegű lehet. A munka a kertben vagy a természetben, erdőben, vadonban, hatékony eszközök lehetnek a kliensek mentális egészségének javításában. Ezek a módszerek segítenek a klienseknek megtapasztalni a természet gyógyító hatását, miközben önismereti és relaxációs technikákat sajátítanak el. 3. Öko-szorongás és Öko-trauma kezelése Az öko-szorongás, vagyis a környezeti problémák miatti aggodalom egyre gyakoribb téma a terápiás beszélgetésekben. Pszichológusként fontos, hogy felismerjük és kezeljük az öko-szorongást, segítve klienseinket abban, hogy megtalálják a helyüket és szerepüket a környezetvédelemben. 4. Fenntartható életmódra ösztönzés Az ökopszichológiai szemlélet nem csak a mentális egészségre összpontosít, hanem arra is, hogy hogyan élhetünk fenntarthatóbban. Tanácsadóként segíthetünk klienseinknek abban, hogy felismerjék a fenntartható életmód pszichológiai előnyeit és integrálják azt a mindennapjaikba. 5. Közösségi kapcsolatok értéke Az ökopszichológia hangsúlyozza az összetartozás érzését is, nem csak embertársainkkal, hanem a természeti környezettel is. Ezen a szemléleten keresztül erősíthetjük a közösségi kapcsolatokat és az emberi-nem emberi lényekkel való interakciókat. Az ökopszichológiai szemlélet bevezetése pszichológiai gyakorlatunkba lehetővé teszi, hogy klienseinket segítsük az összetettebb és teljesebb élet megélésében. Az ember és a természet kapcsolatának erősítése, a természet alapú terápiák alkalmazása, az öko-szorongás kezelése, a fenntartható életmód ösztönzése és a közösségi kapcsolatok értékelése mind hozzájárulnak a pszichológiai jóllét és a környezeti tudatosság növeléséhez. Forrás: https://ecopsychology.info/what-is-ecopsychology/ Szűr Andrea Pszichológus online és BUdapest központjában  Amikor egy horoszkópot olvasunk vagy egy online személyiségteszten veszünk részt, gyakran találkozunk olyan állításokkal, amelyek különösen pontosnak tűnnek személyes helyzetünkre. De vajon tényleg ennyire egyediek ezek az üzenetek, vagy valami más áll a háttérben? A válasz a pszichológiában rejlik, és a jelenség neve: a Barnum-hatás vagy Forer effektus.
Mi a Barnum-hatás? A Barnum-hatás, amelyet a híres showman, P. T. Barnum után neveztek el, egy pszichológiai jelenséget ír le, amely szerint az emberek hajlamosak általános, tágan értelmezhető állításokat személyre szabottnak és pontosnak érzékelni. Barnum rájött, hogy az emberek "hiszékenyek", és általános leírásokat alkalmazva kápráztatta el őket. Ez a tendencia magyarázhatja, miért találják sokan a horoszkópokat, jóslásokat, vagy akár egyes online személyiség-kérdőíveket meglepően relevánsnak. Hogyan Működik a Barnum-hatás?
A Barnum-hatás alapját a kognitív torzítások és az önismeret keresése képezik. Az emberek természetes vágyat éreznek az önmagukról való tanulásra, és gyakran keresik a megerősítést vagy a magyarázatot a viselkedésükre és érzéseikre. A Barnum-állítások kihasználják ezt a vágyat, mivel úgy tűnhetnek, mintha mélyebb betekintést nyújtanának személyiségünkbe vagy jövőnkbe. A klasszikus kísérlet A Barnum-hatást gyakran "Forer-effektusnak" is nevezik, Elmer Pronin Forer pszichológus után, aki 1948-ban végzett egy kísérletet, amely feltárta ezt a jelenséget. Forer azt találta, hogy az emberek hajlamosak magas pontszámokat adni a személyes relevanciájukat illetően olyan homályos és általános állításoknak, amelyeket úgy tálaltak, mintha kifejezetten rájuk szabottak lennének, noha valójában mindenki számára igazak lehetnek. Ez a kísérlet és annak eredményei alapvetően hozzájárultak a Barnum-hatás megértéséhez a pszichológiában. Néhány állítás a kísérletből: Nagy szükséged van arra, hogy mások szeressenek és csodáljanak. Hajlamos vagy kritikus lenni önmagaddal szemben. Rengeteg kihasználatlan kapacitással rendelkezik, amelyet nem fordított a maga javára. Bár vannak személyiségi gyengeségei, általában képes kompenzálni azokat. Néhány törekvésed meglehetősen irreális. A biztonság az egyik fő célja az életben. (forrás: wikipedia) Fontos tudatosnak maradni A tudatosság (a Barnum-hatásról) segíthet abban, hogy kritikusabban közelítsünk a horoszkópokhoz, jóslatokhoz és egyes személyiség-kérdőívekhez. Fontos, hogy felismerjük, ezek az állítások gyakran inkább a szórakoztatás, mintsem a személyes tanácsadás területére tartoznak. A legjobb, ha nyitottak maradunk, de nem támaszkodunk kizárólag ezekre az általános leírásokra. Ha kipróbálnád velünk az önismeretet, szeretettel várunk Budapesten a Vezesd az Életed Stúdióban. Szűr Andrea Pszichológus Budapest szívében pszichológus online  Milyen lenne, ha nem ismernénk fel a saját családtagjainkat, barátainkat, vagy akár saját magunkat a tükörben. Ez a prozopagnózia -egy ritka, de meglepő pszichológiai állapot- mindennapi valósága.
A prozopagnózia, másként arcfelismerési zavar, egy olyan neuropszichológiai állapot, ahol az egyén képtelen felismerni az arcokat. Ez a zavar a vizuális agyi területek működési problémáiból ered, és nem a látás zavarából. Képzeljük el, hogy minden nap újra kell ismerkednünk a körülöttünk lévő emberekkel. Az érintettek gyakran alternatív módszereket használnak az emberek felismerésére, mint például a hangjuk, testtartásuk, járásuk vagy ruházatuk alapján. Egyesek számára ez a zavar csak kis kellemetlenséget jelent, míg másoknak komoly társas és érzelmi nehézségeket okoz. A prozopagnózia lehet veleszületett vagy szerzett, például agysérülés következtében. A veleszületett forma általában nem jár együtt egyéb neurológiai problémákkal, míg a szerzett forma gyakran más agyi sérülésekkel társul.Jelenleg nincs gyógymód a prosopagnosiára, de a tünetek kezelésére számos stratégia létezik. A terápia magában foglalhatja a nem arc alapú felismerési módszerek fejlesztését, mint például a hangok vagy a testbeszéd értelmezésének javítását. Az arcfelismerési zavar érintettei gyakran találkoznak nehézségekkel a társas kapcsolatokban, mivel az arcok felismerésének hiánya félreértéseket és zavarokat okozhat. Azonban sokan megtalálják a módját, hogy alkalmazkodjanak és fejlesszenek más módszereket az emberek és érzelmek megértésére. A prosopagnosia egy különleges és gyakran félreértett állapot, ami rávilágít arra, mennyire fontos szerepet játszanak az arcok a társas interakcióinkban. Ez a zavar nem csak azok számára érdekes, akik pszichológiával foglalkoznak, hanem mindannyiunk számára, hiszen felhívja a figyelmet arra, mennyire összetett és csodálatos az emberi agy. Szűr Andrea Pszichológus online és Budapesten  Képzelj el egy amatőr énekest, aki úgy gondolja, hogy ő a következő Pavarotti, miközben a szomszédok inkább menekülnének. Vagy vegyünk egy friss jogsis sofőrt, aki úgy érzi, ő már a Forma-1-es versenyzők szintjén van. Ez az érdekes pszichológiai jelenség a Dunning-Kruger-effektus.
Dunning és Kruger pszichológusok, ezt a jelenséget úgy írták le, mint ahol az alacsony képességű emberek nem csak hogy nem ismerik fel saját korlátaikat, de még büszkék is rájuk. De mi a helyzet a másik oldallal? A tapasztalt szakértők gyakran alábecsülik tudásukat, mert tisztában vannak azzal, mennyi mindent még nem tudnak. Ez olyan, mint amikor egy Nobel-díjas tudós úgy érzi, még mindig csak egy diák a tudomány univerzumában. A Dunning-Kruger-effektus a metakognitív képességek fontosságát hangsúlyozza, azaz azt a képességet, hogy az ember mennyire képes felmérni és értékelni saját tudását és képességeit. Ez a jelenség rámutat arra, hogy az önreflexió és a saját tudásunk objektív értékelése kulcsfontosságú a valódi szakértelmünk fejlesztéséhez. Fontos tudatosítanunk, hogy az önreflexió és a saját képességeink reális értékelése kulcsfontosságú. A Dunning-Kruger-effektus tökéletes példája annak, hogy néha a legnagyobb akadály, amit le kell küzdenünk, nem más, mint saját magunk. Tehát legközelebb, amikor hihetetlenül okosnak érezzük magunkat egy témában, álljunk meg egy pillanatra, és gondoljunk arra, hogy lehet, csak a Dunning-Kruger hatás egyes jeleit tapasztaljuk magunkon. :) Ha tovább fejlesztenéd az önismereted, szeretettel várunk a Vezesd az Életed Stúdióban! Wingwave, Coaching, pszichológia Budapest központjában és online.  A modern pszichológia egyik legérdekesebb és egyben leghatékonyabb módszere az úgynevezett "Érzelem címkézés" - angolul "Affect Labeling", azaz az érzelmek megnevezése. Ez a technika különösen hatásosnak bizonyult a szorongás csökkentésében és a lelki egyensúly elérésében. Lássuk, hogyan működik.
Az "Érzelmek címkézése" Az "Affect Labeling" egy egyszerű, mégis erőteljes módszer, amely az érzelmek azonosításán és megnevezésén alapul. A lényege, hogy az ember felismeri és szavakba önti az éppen átélt érzelmeket, legyen az szorongás, félelem, düh, vagy akár öröm. Ez a folyamat segít az agynak feldolgozni és kezelni az érzelmeket. Az érzelemcímkézés gyakorlatban történő alkalmazása egyszerű. Amikor egy személy szorongást érez, megáll egy pillanatra, és konkrétan megnevezi ezt az érzést. Például, mondhatja, hogy "Érzem a szorongást a mellkasomban" vagy "Félelmet érzek a jövő miatt". Ennek a kimondásának, vagy akár csak gondolatban történő megerősítésének van egy megnyugtató és rendező hatása. Miért hatékony az érzelmek megnevezése? A tudományos kutatások szerint, amikor az emberek szavakba öntik érzéseiket, az agyuk prefrontális kérgének aktivitása növekszik, amely segít az érzelmi reakciók szabályozásában. Ezáltal az Affect Labeling segít csökkenteni a limbikus rendszer, az érzelmi válaszokért felelős agyrész aktivitását, így csökkentve a szorongást. Az Affect Labeling nemcsak a szorongás kezelésére hasznos, hanem a lelki egyensúly megteremtésére is. Azáltal, hogy az egyén tudatosan foglalkozik érzelmeivel, jobban megérti önmagát és érzelmeinek okait. Ez hosszú távon segít a belső béke és az érzelmi stabilitás elérésében. Az érzelemcímkézés egy egyszerű, de rendkívül hatékony módszer a szorongás és egyéb érzelmi zavarok kezelésére. Segítségével az emberek jobban megértik és kezelik érzelmeiket, ami hozzájárul a lelki egyensúly és a mentális egészség fenntartásához. Egy olyan világban, ahol a mentális kihívások egyre gyakoribbak, az érzelem címkézés kiváló eszköz lehet a mindennapi érzelmi jólétünk javítására. A poszttraumás stressz egy olyan mentális-lelki állapot, amelyet az intenzív, ijesztő vagy traumatikus események átélése okoz. Az érintettek gyakran tapasztalnak visszatérő emlékeket, rémálmokat és állandó szorongást. A szindróma további tünetei közé tartozik a kerülő magatartás, a túlzott ingerlékenység, a koncentrációs problémák és a fokozott éberség. Ha a tüneteket tapasztalja kérjen segítséget orvostól, pszichológustól.
A poszttraumás stressz zavar (PTSD) megértésére több elméleti keretet is kifejlesztettek. Az alábbiakban felsoroljuk a legelterjedtebb elméleteket és modelleket, amelyek a PTSD létrejöttét és fenntartását magyarázzák:
A PTSD komplex és sokrétű állapot, amelynek megértésére és kezelésére többféle tudományos és klinikai megközelítés létezik.  A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) egy súlyos pszichológiai állapot, amely traumatikus események, például háborús konfliktusok, természeti katasztrófák, súlyos balesetek vagy erőszakos cselekmények átélését követően alakul ki. Ez a szindróma jelentős hatással van az érintett személyek mindennapi életére, érzelmeire és viselkedésére.
A poszttraumás stressz egy olyan mentális-lelki állapot, amelyet az intenzív, ijesztő vagy traumatikus események átélése okoz. Az érintettek gyakran tapasztalnak visszatérő emlékeket, rémálmokat és állandó szorongást. A szindróma további tünetei közé tartozik a kerülő magatartás, a túlzott ingerlékenység, a koncentrációs problémák és a fokozott éberség. Ha a tüneteket tapasztalja kérjen segítséget orvostól, pszichológustól. TÜNETEK A tünetek 4 csoportba sorolhatók 1. Betörő emlékek
A PTSS kezelése többféle terápiás megközelítést foglal magában. Ezek közé tartozik a kognitív viselkedésterápia, amely segít az érintetteknek feldolgozni és átértelmezni a traumatikus eseményeket. Az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing) vagy magyarul gyors szemmozgásos deszenzitizáció egy másik hatékony terápiás technika, amely az emlékek feldolgozására és a stresszreakció csökkentésére összpontosít. A gyógyszeres kezelés szintén segíthet a tünetek kezelésében, ezért beszéljen orvosával, pszichiáterével. A támogató közösség és a család szerepe kulcsfontosságú a poszttraumás stressz kezelésében. A megértés, támogatás és empátia jelentősen hozzájárulhat az érintettek gyógyulási folyamatához. Az önsegítő stratégiák, mint például a relaxációs technikák, a rendszeres testmozgás és az egészséges alvási szokások, szintén jelentősek a gyógyulás szempontjából. Pszichológus segítségével céltudatos feldolgozási folyamat kezdődhet meg. Következő írásunkban a poszttraumás stressz megértésere összpontosító elméletekből válogatunk. Forrás: https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/post-traumatic-stress-disorder/symptoms-causes/syc-20355967 Szűr Andrea pszichológus és életvezetési specialista Budapest központjában és online Egymás tanítói és tanulói vagyunk, minden helyzetben. A tananyaghoz viszont meg kell nyílnunk, és ez nem mindig egyszerű feladat…
“Soha nem gondoltam volna, hogy őtőle tanulnék valam!” Ezzel a gondolattal sokunk találkozott már. Gyakran gyermekek, furának tűnő tinik, vagy a társadalom peremén lévő személyek taníthatnak minket komoly igazságokra. Gyakaran csupán kristálytiszta tükröt tartanak elénk, melyben feketén-fehéren látjuk viszont önmagunkat, gyengeségeinket és törékenységünket. Ennél viszont sokkal meglepőbb és hátborzongatóbb, amikor egy mélyebb igazság bölcsességet árasztó, csupasz, eleven szavai hangzanak el olyasvalakitől, akitől ezt a legkevésbé várnánk. Ilyenkor még szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy balga előítéletünk nem homályosította el teljesen a szemünket, és meghallgattuk a másik embert. A másik embert, akiről nem is feltételeznénk, hogy tőle bármi újat is tanulhatunk. Talán mert nagynak gondoljuk a kettőnk közt lévő intellektuális, kulturális, életszemléleti, tapasztalati, vagy akármilyen különbséget… Bár lehetséges, hogy csak tapintatból, udvariasságból, esetleg szánalomból kezdünk a beszélgetésbe, a lényeg, hogy utat engedtünk a szavaknak, hogy azok mély üzenete eljusson hozzánk. Eztán már csak rajtunk múlik, hogy észrevegyük azokat a kincseket, amelyek sok esetben felcsillannak. És ha észreveszünk egy-egy ilyen kincset, minden esetben egyfajta lepel hullik le a szemünkről. További kapuk nyílnak meg számunkra, a világ pedig egy kicsit tágabbá válik. Szűr Andrea Életvezetési specialista és Pszichológus online és Budapest központjában, a Vezesd az Életed Stúdióban  A menopauza, gyakran klimaxként is emlegetett életszakasz, a női élet egyik természetes állomása. Ez az időszak azonban nem csak fizikai változásokat hoz, hanem számos pszichológiai és társadalmi kihívást is magával hozhat. E cikkünkben a menopauza lelki támogatásának és társadalmi szerepének fontosságát vizsgáljuk meg.
A Menopauza társadalmi hatásai A társadalom gyakran nem veszi figyelembe a menopauza komplexitását. A nők ebben az időszakban gyakran szembesülnek a társadalmi szerepük megváltozásával, ami befolyásolhatja önképüket és önértékelésüket. A munkahelyi előítéletek és a családon belüli elvárások gyakran tovább nehezítik ezt a kihívást. A klimax időszakának lelki támogatása A menopauza időszakában a nők számára létfontosságú lehet a pszichológusok által nyújtott lelki segítség. A terápia segíthet a menopauzális tünetekkel, mint például hangulatingadozásokkal, alvászavarokkal és szorongással való megbirkózásban. Ezenfelül a pszichológusok támogatása elengedhetetlen lehet a változások feldolgozásában és az új életszakasz pozitív fogadásában. A lelki segítség fontos része a menopauza kezelésének. A társadalmi elvárások, a fizikai változások és az érzelmi hullámvasutak együttesen hatalmas nyomást gyakorolhatnak a nőkre. A pszichológiai támogatás segíthet a nőknek abban, hogy megtalálják az erőt és az önbizalmat ezen időszak kihívásainak kezelésére. Társadalmi szerep átalakulása A menopauza gyakran társadalmi szerepváltozást is jelent. Sok nő érzi úgy, hogy a társadalom már nem értékeli őket ugyanúgy, mint korábban. A pszichológusok segítségével a nők megtanulhatják, hogyan fogadjanak el és alkalmazkodjanak ezekhez a változásokhoz, és hogyan találjanak új értelmet és célokat az életükben. A menopauza nem csupán egy biológiai folyamat, hanem egy komplex társadalmi és pszichológiai jelenség is. A társadalmi szerepek változása, a fizikai és érzelmi kihívások kezelése kulcsfontosságú a nők egészséges és boldog életének biztosításához ebben az időszakban. A segítő szakemberek által nyújtott lelki segítség és a terápia alapvető eszközök lehetnek ebben a folyamatban. A menopauza megértése és a megfelelő támogatás biztosítása elengedhetetlen a nők társadalmi és lelki jólétének megőrzésében. Egy olyan társadalom, amely tiszteletben tartja és támogatja a nőket ebben az életszakaszban, egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb közösséget eredményez. Szűr Andrea pszichológus és szexológiai tanácsadó Budapest központjában és online Az öregedés pszichológiája egy sokrétű és összetett téma, amely a pszichológusok és a társadalomtudósok számára egyaránt érdekes kutatási területet jelent. A következő sorokban megvizsgáljuk az öregedés pszichológiai aspektusait, különös tekintettel a nőkre és a menopauzára, valamint a változókori testi és funkcionális változásokra.
Menopauza: testi és lelki változásokA menopauza, vagy klimax, egy természetes biológiai folyamat, ami minden nő életében bekövetkezik, jellemzően az ötvenes éveikben. Ebben az időszakban a női szervezet ösztrogén termelése jelentősen csökken, ami számos testi és pszichológiai változást idéz elő. A menopauza során bekövetkező testi változások közé tartozik a hőhullámok, alvászavarok, és a csökkent szexuális vágy. Ezek a változások nem csak fizikailag, hanem érzelmileg is megterhelőek lehetnek. A menopauza pszichológiai hatásai között szerepelhet a hangulatingadozás, szorongás, és depresszió. Ez egyúttal egy olyan időszak is, amikor a nők gyakran szembesülnek az öregedés valóságával és annak társadalmi, kulturális hatásaival. Megváltozott funkciók és önszeretetAhogy a nők áthaladnak ezen az életszakaszon, sokan közülük megváltozott fizikai és kognitív funkciókat tapasztalnak. Ez magában foglalhatja a csökkent koncentrációt, memória problémákat, és a testi aktivitás csökkenését. Az önszeretet gyakorlása kulcsfontosságú lehet ebben az időszakban. A pszichológusok azt javasolják, hogy a nők fogadják el testük és képességeik változásait, és találják meg az korosodás pozitív aspektusait. Ez magában foglalhatja az élet tapasztalatainak értékelését, az önmagukkal való törődést, és a személyes növekedésre való összpontosítást. Összességében az öregedés pszichológiája a nők számára különleges kihívásokkal és lehetőségekkel jár. A menopauza és a változókori testi változások jelentős hatással lehetnek a nők fizikai és mentális jóllétére. Az önszeretet és elfogadás gyakorlása, valamint a megfelelő pszichológiai támogatás -relaxáció, tudatos jelenlét, kognitív technikák- segíthetnek a nőknek abban, hogy pozitívan és egészségesen navigáljanak ebben a különleges életszakaszban.  Mi az a Mindfulness?
A mindfulness, vagy magyarul tudatos jelenlét, egy olyan mentális állapot, amelyet a jelen pillanatra való összpontosítás, a gondolatok, érzelmek és testi érzetek elfogadó és ítélkezésmentes megfigyelése jellemez. Ez a gyakorlat gyökereit a buddhista meditációban találja, de a modern pszichológiában is egyre nagyobb teret kap. A Mindfulness és a pszichológia kapcsolata A pszichológiai kutatások kimutatták, hogy a mindfulness gyakorlatok, mint a meditáció, segítenek csökkenteni a stresszt, javítani a koncentrációt, és elősegíteni az érzelmi jólétet. Ezek a technikák segítenek az egyéneknek tudatosabban kezelni a gondolataikat és reakcióikat, ami a pszichológusok szerint különösen hasznos lehet szorongásos és stresszes helyzetekben. Mindfulness előnyei A mindfulness gyakorlása számos előnnyel járhat, beleértve:
A mindfulness technikák különösen hatásosak lehetnek a szorongás és a krónikus fájdalom kezelésében. A szorongásos betegek gyakran tapasztalnak túlzott aggodalmat és negatív gondolatokat, amelyeket a mindfulness gyakorlatok segíthetnek csökkenteni. Hasonlóképpen, a krónikus fájdalommal élő személyek gyakran javulást tapasztalnak a fájdalom észlelésében és kezelésében, ha a mindfulness technikákat alkalmazzák. Mindfulness-t a mindennapokban A mindfulness gyakorlásának számos módja van:
 A modern világban gyakran találkozunk ismeretlen helyzetekkel, amelyek stresszt és szorongást okozhatnak. Ebben a cikkben olyan pszichológiai technikákat és stratégiákat mutatunk be, amelyek segíthetnek kezelni az ismeretlent, és fenntartani a mentális egészséget.
1. Fókuszálj arra, amit kontrollálni tudsz Egy pszichológus gyakran azt tanácsolja, hogy koncentráljunk arra, amit ténylegesen képesek vagyunk kontrollálni. Az ismeretlen helyzetekben hajlamosak vagyunk aggódni azokon a dolgokon, amelyek felett nincs hatalmunk. Ahelyett, hogy a kontrollálhatatlan tényezőkre összpontosítanánk, fordítsuk figyelmünket a saját cselekedeteinkre és döntéseinkre. 2. Stresszoldó technikák A stresszoldás kulcsfontosságú az ismeretlen helyzetek kezelésében. Relaxációs technikák, mint a mély légzés, meditáció vagy jóga segíthetnek csökkenteni a szorongást és javítani a mentális jólétet. A wingwave coaching különösen hatékony a stressz kezelésére, akár öncoaching formában is. 3. Egészséges életmód és rutinjainak megtartása Az egészséges életmód fenntartása, mint a rendszeres testmozgás, kiegyensúlyozott táplálkozás és elegendő alvás, segíthet megerősíteni a mentális ellenálló képességet. Ezek a rutinok stabilitást és struktúrát adnak a mindennapokhoz, ami különösen fontos az ismeretlen kihívásokkal szemben. 4. Új készségek fejlesztése Az új készségek elsajátítása nemcsak új perspektívákat nyit meg, hanem növeli az önbizalmat is. Ez segíthet jobban kezelni az ismeretlent, hiszen tudatossá válik, hogy képesek vagyunk alkalmazkodni és tanulni új helyzetekben. Érdemes korábbi sikereinket is újra átgondolni, ami erőt és önbizalmat adhat a tovább lépéshez. 5. A hírek korlátozása, különösen alvás előtt A hírek folyamatos követése növelheti a szorongást, különösen az alvás előtti órákban. Korlátozd a hírek fogyasztását, és válassz megbízható forrásokat. Az alvás előtt inkább relaxáló tevékenységeket végezz, mint olvasás vagy relaxációs gyakorlatok. 6. Kérj segítséget és erősítsd a szociális kapcsolataidat Ne félj segítséget kérni, legyen az barátoktól, családtól vagy szakembertől. A szociális kapcsolatok erősítése segíthet támogatást és biztonságot nyújtani. Egy pszichológus segíthet feldolgozni a félelmeket és megtalálni a leghatékonyabb megküzdési stratégiákat. Az ismeretlen helyzetek kezelése nem könnyű feladat, de a megfelelő pszichológiai eszközökkel és stratégiákkal könnyebbé tehető. Ha lelki vagy életvezetési tanácsadásra, esetleg speciális stresszoldásra van szükséged, várunk szeretettel Budapest szívében a Vezesd az Életed Stúdióban vagy online, Szűr Andrea pszichológus  A menopauza, vagy klimax, egy természetes életszakasz, amely minden nő életében bekövetkezik, ám gyakran nem kap elegendő figyelmet a lelki tünetek és a pszichológiai támogatás szempontjából. A klimax nem csak fizikai változásokat hoz magával, hanem lelki és érzelmi kihívásokat is, amelyek kezelésében egy pszichológus jelentős segítséget nyújthat.
Lelki tünetek a változókorbanA menopauza időszakában a hormonális változások befolyásolhatják a hangulatot, depressziót, szorongást, hangulatingadozást és alvászavarokat okozva. A kognitív tünetek, mint a koncentrációzavar és a memóriaproblémák, szintén gyakoriak lehetnek. Ezenkívül a testképpel és a szexuális egészséggel, szexualitással kapcsolatos aggályok is előtérbe kerülhetnek. A Pszichológiai támogatás szerepe
Forrás: https://www.apa.org/monitor/2023/09/easing-transition-into-menopause https://www.health.harvard.edu/womens-health/menopause-and-mental-health Szűr Andrea pszichológus Budapest központjában a Vezesd az Életed Stúdióban és online  A fájdalom nem csupán egy fizikai érzet. A fájdalom mély pszichológiai dimenziókkal is rendelkezik. A pszichológiai tényezők jelentősen befolyásolhatják a fájdalom észlelését, reakcióinkat rá, és a fájdalomkezelési stratégiák hatékonyságát.
A fájdalom egy szubjektív érzet, egy figyelmeztető "sziréna" az agyban, és az agy dönti el, hogyan reagáljon rá. A fájdalmat pszichológiai és érzelmi tényezők is befolyásolják. Például a stressz, szorongás vagy depresszió fokozhatja a fájdalom érzetét. Az agyunk gondolkodási mintái, korábbi tapasztalataink és az aktuális érzelmi állapotunk is hatással vannak arra, hogyan érzékeljük a fájdalmat. A hatékony kezeléshez a fizikai, érzelmi és pszichológiai aspektusokat is érdemes figyelembe venni. A pszichológusok segíthetnek a krónikus fájdalommal küzdő betegeknek a fájdalomhoz kapcsolódó gondolatok, érzelmek és viselkedés kezelésében, hogy változtatni tudjanak a fájdalom érzetén. A fájdalom eredete: A fájdalom érzetének keletkezése az agyban egy összetett biológiai és neurológiai folyamat eredménye. Ez az érzés alapvetően a testünk védelmi mechanizmusának része, amely figyelmeztet minket a sérülésekre és segít elkerülni a további károsodást. A fájdalomérzet útja:
A fájdalom érzete tehát egy összetett folyamat, amely a test sérüléseinek észlelésétől kezdve az agyi feldolgozáson keresztül a tudatos érzékelésig terjed. Az agyunk képes módosítani a fájdalom érzetét, ami alapvető fontosságú a hatékony fájdalomkezelés és -csillapítás szempontjából. Tehát a fájdalom érzetének befolyásolása lehetséges! Forrás: https://www.apa.org/topics/pain/management Szűr Andrea pszichológus Budapesten és online  A szorongás olyan állapot, amely mindenki életében megjelenik időről időre. A szorongás egy stresszreakció, amely aggodalommal, félelemmel, feszültséggel vagy izgalmi állapottal járhat. Ez a reakció segíthet a veszélyes helyzetek felismerésében és a megfelelő reakció előkészítésében, de ha túlzott vagy irracionális, akkor negatívan befolyásolhatja az életminőséget. Túlzott szorongás esetén, amely kihat az egyén működésére, mindenképp érdemes szakszerű segítséget kérni orvostól, terapeutától!
Hétköznapi módszerek a szorongás enyhítésére
Forrás: https://www.mayoclinichealthsystem.org/hometown-health/speaking-of-health/11-tips-for-coping-with-an-anxiety-disorder Szűr Andrea pszichológus Budapest központjában és online pszichológiai tanácsadó |
RSS Feed