Az arcok elfelejtése - A Prozopagnózia 100 EMBERBŐL KETTŐT ÉRINT

Milyen lenne, ha nem ismernénk fel a saját családtagjainkat, barátainkat, vagy akár saját magunkat a tükörben. Ez a prozopagnózia -egy ritka, de meglepő pszichológiai állapot- mindennapi valósága.

A prozopagnózia, másként arcfelismerési zavar, egy olyan neuropszichológiai állapot, ahol az egyén képtelen felismerni az arcokat. Ez a zavar a vizuális agyi területek működési problémáiból ered, és nem a látás zavarából.

Képzeljük el, hogy minden nap újra kell ismerkednünk a körülöttünk lévő emberekkel. Az érintettek gyakran alternatív módszereket használnak az emberek felismerésére, mint például a hangjuk, testtartásuk, járásuk vagy ruházatuk alapján. Egyesek számára ez a zavar csak kis kellemetlenséget jelent, míg másoknak komoly társas és érzelmi nehézségeket okoz.

A prozopagnózia lehet veleszületett vagy szerzett, például agysérülés következtében. A veleszületett forma általában nem jár együtt egyéb neurológiai problémákkal, míg a szerzett forma gyakran más agyi sérülésekkel társul.Jelenleg nincs gyógymód a prosopagnosiára, de a tünetek kezelésére számos stratégia létezik. A terápia magában foglalhatja a nem arc alapú felismerési módszerek fejlesztését, mint például a hangok vagy a testbeszéd értelmezésének javítását.

Az arcfelismerési zavar érintettei gyakran találkoznak nehézségekkel a társas kapcsolatokban, mivel az arcok felismerésének hiánya félreértéseket és zavarokat okozhat. Azonban sokan megtalálják a módját, hogy alkalmazkodjanak és fejlesszenek más módszereket az emberek és érzelmek megértésére.

A prosopagnosia egy különleges és gyakran félreértett állapot, ami rávilágít arra, mennyire fontos szerepet játszanak az arcok a társas interakcióinkban. Ez a zavar nem csak azok számára érdekes, akik pszichológiával foglalkoznak, hanem mindannyiunk számára, hiszen felhívja a figyelmet arra, mennyire összetett és csodálatos az emberi agy.

Szűr Andrea
Pszichológus online és Budapesten