A szégyen pszichológiája

A szégyen az egy összetett, a lélekben mélyen gyökerező érzelem, amely az emberi is tapasztalatokat formálja. A pszichológusok sokszor hangsúlyozzák, hogy a szégyen milyen hatással van az egyén önértékelésére, társas kapcsolataira, és az érzelmi jóllétre. A szégyen különösen azért érdekes, mert gyakran rejtve marad a felszínen megjelenő érzelmek mögött, de annak hatásai  számos pszichológiai problémát előidézhetnek.

A szégyen olyan negatív érzelem, amely az egyén énképét érinti, és gyakran abból fakad, hogy valaki úgy érzi, nem felel meg saját vagy mások elvárásainak. Ezt az érzelmet gyakran megkülönböztetjüka bűntudattól, amely egy konkrét cselekvéshez vagy mulasztáshoz kapcsolódik. A szégyen azonban mélyebben munkáló érzelem, amely az egész személyiségre kiterjedhet: a személy nem azt érzi, hogy valami rosszat tett, hanem hogy maga a személyisége "nem elég jó", hibás vagy értéktelen.

A szégyen forrásai változatosak lehetnek. Sokszor a gyermekkorban gyökerezik, amikor a szülők, nevelők vagy társak túlzott kritikával vagy elvárásokkal szembesítik a gyermeket. A megalázás, a fizikai vagy verbális bántalmazás, a társadalmi vagy kulturális normákhoz való képtelenség mind hozzájárulhat a szégyenérzet kialakulásához. A szociális média és a társadalmi nyomás is fokozhatja a szégyenérzést, hiszen sokan hasonlítják össze magukat másokkal, és úgy érzik, hogy nem elég jók.

A szégyen súlyos pszichológiai hatásokkal járhat. Azok, akik gyakran érzik ezt az érzelmet, hajlamosak lehetnek az alacsonyönértékelésre, szorongásra, depressziór, illetve az izolációra. A szégyen elkerülési stratégiákat hozhat létre, például a perfekcionizmust, ami arra készteti az egyént, hogy mindig tökéletes teljesítményre törekedjen, ezzel próbálva elkerülni a további szégyent. Más esetekben elkerülő vagy önkárosító magatartások (például alkohol- vagy drogfüggőség) is kialakulhatnak, mivel ezek enyhíthetik a szégyenérzetet, ha csak rövid távon is.

Ezenkívül a szégyen befolyásolja az egyén kapcsolatait is. Mivel a szégyen érzése gyakran rejtett marad, az érintettek hajlamosak visszahúzódni, távolságtartóvá válni, vagy éppen agresszívan védekezni, ha a saját értékük vagy identitásuk kérdőjeleződik meg. A szégyen tartós fennállása súlyosan rombolhatja a kapcsolatok minőségét, mert az egyén fél attól, hogy mások leleplezik őt, ezért nem mer nyitni, és nem alakít ki mély, bizalmas kapcsolatokat.

A szégyen kezelése különös kihívást jelenthet a pszichológusok számára, hiszen ez egy olyan érzelem, amelyet az egyén gyakran próbál elrejteni, nemcsak mások, hanem saját maga elől is. A terápia során az első lépés az érzelem felismerése és megértése. 
A kognitív viselkedésterápiás eszköztás hatékony lehet a szégyen kezelésében, hiszen segít az egyénnek felismerni és megkérdőjelezni a negatív gondolatokat, amelyek a szégyenérzetet táplálják. Emellett az érzelmi feldolgozásra fókuszáló terápiás módszerek is hatásosak lehetnek, amelyek során az egyén megérti a szégyen eredetét és hatását.

Egy szakember (akár egy online pszichológus is) segíthet az egyénnek megérteni, hogy a szégyen egy általános emberi érzelem, amely sokakat érint. A szégyen felismerése és kezelése időt igényel, de elengedhetetlen ahhoz, hogy az egyén megszabaduljon a belső önvádaktól és kiegyensúlyozottabb életet élhessen.