 A szorongás olyan állapot, amely mindenki életében megjelenik időről időre. A szorongás egy stresszreakció, amely aggodalommal, félelemmel, feszültséggel vagy izgalmi állapottal járhat. Ez a reakció segíthet a veszélyes helyzetek felismerésében és a megfelelő reakció előkészítésében, de ha túlzott vagy irracionális, akkor negatívan befolyásolhatja az életminőséget. Túlzott szorongás esetén, amely kihat az egyén működésére, mindenképp érdemes szakszerű segítséget kérni orvostól, terapeutától!
Hétköznapi módszerek a szorongás enyhítésére
Forrás: https://www.mayoclinichealthsystem.org/hometown-health/speaking-of-health/11-tips-for-coping-with-an-anxiety-disorder Szűr Andrea pszichológus Budapest központjában és online pszichológiai tanácsadó
0 Comments
 Amikor életünk során kihívásokkal és stresszel találkozunk, a pszichológiai megküzdés (vagy coping) kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy hogyan reagálunk és hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket. Az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja a pszichológiai megküzdés hatékonyságát, az a kontroll érzése.
Legyél kontrollban A kontroll érzése az az élmény, amikor úgy érezzük, hogy képesek vagyunk befolyásolni vagy irányítani egy adott helyzetet vagy körülményt az életünkben. Ez az érzés kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy hogyan reagálunk a stresszre és a kihívásokra. A kontroll érzése növelheti az önbizalmat, csökkentheti a stresszt és segíthet hatékonyabban megküzdeni a nehézségekkel. A kontroll érzését olyankor is befolyásolhatjuk, amikor látszólag szinte alig van befolyásunk a történésekre. Pszichológiai eszköz A kontroll érzése fontos tényező a pszichológiai megküzdés hatékonyságában. Amikor úgy érezzük, hogy képesek vagyunk befolyásolni vagy kezelni egy helyzetet, nagyobb valószínűséggel alkalmazunk pozitív megküzdési stratégiákat, például problémamegoldást vagy érzelem fókuszú megküzdést. Ezenkívül a kontroll érzése segíthet csökkenteni a stressz szintjét, mivel úgy érezzük, hogy rendelkezünk az eszközökkel és a képességekkel a helyzet kezeléséhez. Ha azonban úgy érezzük, hogy nincs kontrollunk egy helyzet felett, akkor könnyen elveszíthetjük az önbizalmunkat, és inkább passzív vagy negatív megküzdési módszereket alkalmazhatunk, például a tagadást vagy az elkerülést. Ez hosszú távon nem segít a problémák megoldásában, és növelheti a stressz és a szorongás szintjét. Kontroll érzése a kontrollálhatatlanban Bár vannak olyan helyzetek, amelyek felett valódi kontrollunk nincs, sok esetben a kontroll érzése tudatosan alakítható és erősíthető. Néhány módja annak, hogyan lehet növelni a kontroll érzését a pszichológiai megküzdés során:
A kontroll érzése az egyik kulcsfontosságú tényező a pszichológiai megküzdés hatékonyságában és az élet nehézségekkel való szembenézésben. Tudatosan fejleszthető és erősíthető, és segíthet abban, hogy hatékonyabb és pozitívabb módon kezeljük az élet kihívásait. Stúdiónk ebben számos eszközzel segítségedre lehet! Forrás: https://www.psychologytoday.com/intl/blog/from-trial-to-triumph/202305/how-to-improve-your-mental-health-focus-on-what-you-control Szűr Andrea pszichológus Budapest központjában és online pszichológus  Napjaink egyik legújabb pszichológiai jelensége az Öko-szorongás vagy Klíma-szorongás. Ez nem csupán egy divatos kifejezés, hanem egy valóságos, mélyreható érzelmi állapot, amely egyre több embert érint világszerte. De mit is jelent ez pontosan?
Képzeld el, hogy reggelente felkelsz, és az első hírek, amikkel találkozol: globális felmelegedés, élőhelyek pusztulása, állatfajok kihalása. Ezek nem csak távoli események, hanem valós problémák, amelyek közvetlenül befolyásolják a jövőnket. Az Öko-Szorongás pontosan ebből a folyamatos aggodalomból ered. Hogyan Hat Ránk? Az Öko-szorongás komoly stresszforrás lehet. Előfordulhat, hogy tehetetlennek érzed magad a környezeti válságokkal szemben, vagy éppen dühös vagy a politikai döntéshozókra és a nagyvállalatokra. Ez a fajta szorongás azonban nem csak a lelkedet érinti, hanem a mindennapi életminőségedre is hatással lehet. Mit Tehetsz Ellene?
Forrás: https://www.anxietycanada.com/articles/coping-with-eco-anxiety/ Szűr Andrea pszichológus Budapest központjában és online pszichológus  A változókor, más néven menopauza, a női élet egy természetes szakasza, amely általában a 45-55 éves kor között következik be. Ebben az időszakban a nők petefészkének hormontermelése csökken, ami véget vet a menstruációs ciklusnak. A Johns Hopkins Medicine cikke szerint a változókor nem csupán fizikai változásokat hoz magával, hanem jelentős pszichológiai hatásokkal is járhat, beleértve a depresszió kockázatának növekedését.
A változókori depresszió kialakulásának okai összetettek. A hormonális változások, mint az ösztrogén és a progeszteron szintjének ingadozása, befolyásolhatják az agyban a szerotonin és más hangulatot szabályozó vegyületek működését. Ez a biokémiai változás hozzájárulhat a hangulatingadozáshoz, a szorongáshoz és a depressziós tünetek megjelenéséhez. Fontos megemlíteni az alvással kapcsolatos zavarok lehetőségét is, mivel az alvászavarok jelentősen hozzájárulhatnak a hangulati változásokhoz. Emellett a változókor időszakában a nők gyakran szembesülnek életük más jelentős változásaival is, mint például a gyerekek felnőtté válása és az otthon elhagyása, a szülők öregedése, vagy a nyugdíjazás közeledte. Ezek a szociális és érzelmi tényezők szintén hozzájárulhatnak a depresszió kialakulásához. Fontos kiemelni, hogy a depresszió a változókor során nem elkerülhetetlen. A Johns Hopkins szakértői hangsúlyozzák, hogy a megfelelő tájékoztatás, a támogató közösség, az egészséges életmód és szükség esetén a terápia vagy a gyógyszeres kezelés hatékonyan csökkentheti a depressziós tüneteket. Erről mindig kérdezze meg orvosa véleményét! A változókor és a depresszió közötti összefüggés felismerése fontos lépés a nők egészségének védelmében. A megfelelő felkészülés és a szakszerű segítség -orvos, pszichológus- igénybevétele lehetővé teszi a nők számára, hogy ezt az életszakaszt is pozitívan és egészségesen éljék meg. Forrás: https://www.hopkinsmedicine.org/health/wellness-and-prevention/can-menopause-cause-depression Szűr Andrea pszichológus Budapest központjában és online pszichológus  A döntési paralízis (vagy analízis paralízis), amelyet néha "választási bénulásként" is ismerünk, egy pszichológiai állapot, ahol az egyén képtelen döntést hozni, sokszor a bőséges lehetőségek és információk miatt. Ez a jelenség számos formában jelenik meg a mindennapokban, legyen szó akár apró napi döntésekről, mint milyen ételt válasszunk egy étteremben, vagy nagyobb élethelyzeti választásokról, mint például egy új karrier meghatározása. Életünk fő döntési területein -család, párkapcsolat, karrier és pénzügyek- nagy valószínűséggel találkozunk a jelenséggel.
Szorongás és döntésképtelenség A szorongás szorosan összefügghet a döntési paralízissel. A döntés előtt álló egyének gyakran aggódnak a következmények miatt. Ehhez jön a választási lehetőségek sokasága, ami megnehezíti a választást, és gátolja őket a hatékony döntéshozatalban. Ez a folyamatos aggodalom jelentős stresszt generál, ami akár alvászavarokhoz is vezethet, csökkentve ezzel az egyén általános jóllétét. Teljesítmény és produktivitás hiánya A döntésképtelenség közvetlen hatással van az egyének teljesítményére és produktivitására. A választási lehetőségek túlterheltsége gyakran lelassítja a cselekvést, ami kihatással van mind a személyes, mind a szakmai előrehaladásra. Perfekcionizmus A perfekcionizmus és az önbizalomhiány különösen erős hajlamosító tényezők a döntési paralízisben. Azok, akik tökéletességre törekednek, gyakran nem tudnak döntést hozni, attól tartva, hogy rosszul választanak. Ez a megfelelési vágy erősíti a döntéshozatali folyamat stresszét. Önbizalomhiány esetén túlzottan nagy hangsúlyt fektethetünk a külső véleményekre, A döntési paralízis kezelésére több stratégia is létezik. Az egyik a döntési lehetőségek szándékos csökkentése, ami segít csökkenteni a választásból eredő stresszt. A pszichológiai támogatás, és a rendszeres relaxáció segíthet az alapvető szorongás és önbizalomhiány kezelésében. Az önismeret fejlesztése és a döntések következményeinek reálisabb megítélése szintén kulcsfontosságú lépések a döntési paralízis leküzdésében. A döntési paralízis komplex jelenség, ami mélyen gyökerezik az emberi pszichében, és a technológia fejlődésével egyre inkább jelen van a társadalmunkban. A megértés és a tudatos cselekvés azonban segíthet enyhíteni annak hatásait, lehetővé téve az egyének számára, hogy kevesebb stresszel éljenek. Forrás: https://www.verywellmind.com/what-is-analysis-paralysis-5223790 https://www.healthline.com/health/mental-health/analysis-paralysis Szűr Andrea pszichológus Budapest központjában és online terapeuta  A FOMO, vagyis a "Fear of Missing Out" -azaz az attól való félelem, hogy valamiről lemaradunk vagy valamiből kimaradunk, amit mások megélhetnek- egy viszonylag új pszichológiai jelenség, amely a közösségi média korában vált széles körben ismertté. A FOMO az a szorongás, amit az emberek akkor élnek meg, amikor úgy érzik, mások izgalmas vagy érdekes dolgokat csinálnak, miközben ők nem részesei annak. Ez a félelem erőteljesen befolyásolhatja az önbizalmat és az érzelmi egyensúlyt.
A Pszichológusok Megfigyelései Pszichológusok és lelki tanácsadók gyakran találkoznak a FOMO jelenségével kapcsolatos esetekkel a tanácsadói munkájuk során. Megfigyeléseik szerint a FOMO jelentősen hozzájárulhat az önbizalom csökkenéséhez, mivel az egyének összehasonlítják saját életüket a mások által közösségi médiában bemutatott, gyakran idealizált élettel. Ez a folyamatos összehasonlítás érzékenységet eredményezhet az elutasításra, és csökkentheti az elégedettséget a saját élettel. A FOMO Hatásai A FOMO különböző módon hathat az önbizalmunkra:
A FOMO kezelésében fontos szerepet játszik az érzelmi egyensúly megteremtése. A lelki tanácsadók gyakran az alábbi technikákat javasolják a FOMO leküzdésére és az önbizalmunk megerősítésére:
Szűr Andrea pszichológus Budapest központjában és online terápia életvezetési specialista  Digitális Detox: Hogyan kapcsoljunk ki a digitális világból?
A "digitális detoxikáció" kifejezés egyre gyakrabban bukkan fel a köztudatban, és nem véletlenül. Ez a folyamat azt jelenti, hogy szándékosan csökkentjük vagy teljesen mellőzzük a digitális eszközök használatát egy adott időre. De miért is lenne erre szükségünk, és milyen lelki előnyökkel járhat? A modern életünk egyik velejárója, hogy folyamatosan online vagyunk. Okostelefonok, tabletek és laptopok kötnek minket a virtuális térhez, amelyek gyakran elvonják a figyelmünket a való világról. A pszichológusok tapasztalata, illetve kutatások is mutatják, hogy a közösségi média és egyéb digitális platformok intenzív használata negatívan befolyásolhatja a mentális jólétünket. A digitális detoxikáció során megadhatjuk magunknak azt a mentális szünetet, amire szükségünk van. Azt a lehetőséget, hogy újra felfedezzük a környezetünket, elmélyüljünk a személyes kapcsolatainkban, vagy egyszerűen csak élvezzük a csendet. A lelki segítők és életvezetési tanácsadók állítják, hogy a digitális eszközök használatának korlátozása javíthatja az alvás minőségét, csökkentheti a stressz szintet és növelheti az élettel való általános elégedettséget. A digitális detox nem jelenti azt, hogy örökre búcsút intünk a technológiának, de segíthet újraértékelni a digitális eszközökkel való kapcsolatunkat. Megtaníthat bennünket arra, hogy hogyan használjuk őket tudatosabban, és hogyan találjuk meg az egyensúlyt az online és offline élet között. Stúdiónk segíthet ebben a folyamatban! Szűr Andrea pszichológus Budapest központjában és online pszichológiai tanácsadás  Gondoltad volna, hogy egy videojáték-szerű szemüveg lehet a kulcs traumatikus események okozta stresszes állapot (poszttraumás stressz - PTSD) kezelésében? Pillantsunk bele a virtuális valóság (VR) terápia érdekes világában, ahol a jövő terápiája már megérkezett hozzánk.
Képzeld el, hogy egy szemüveg felvétele után máris egy másik dimenzióban találod magad. Nem, ez nem a "Mátrix", hanem a legújabb módszer a PTSD megközelítésére. A VR terápia során a páciensek virtuális helyzetekbe kerülnek, amelyek a valós életük nehézségeit modellezik, de mindezt egy biztonságos és kontrollált környezetben. Így lehetőségük nyílik feldolgozni a traumáikat, anélkül, hogy valódi kockázatnak lennének kitéve. Szakértők által létrehozott programok segítségével a pszichológusok "visszarepítik" a pácienseket az őket traumatizáló eseményekhez. Csakhogy itt lehetőség van a "megállítás" gombra nyomni, amikor csak szükség van rá. Az eljárással újrafogalmazhatod a történetet, kialakíthatod a megküzdési stratégiákat, és szembenézhetsz a félelmeiddel, úgy, hogy mindig tudod, hogy egy biztonságos helyen vagy, és bármikor visszatérhetsz a valóságba. Kutatások támasztják alá, hogy a VR terápia hihetetlenül hatékony lehet a PTSD és a szorongásos betegségek kezelésében. A virtuális terápiás ülések során az agy úgy viselkedik, mintha valóban megélné és feldolgozná a traumát. A VR így segíthet az embereknek visszanyerni az irányítást az életük felett. A VR terápia nem csak a hadsereg és veteránok körében bizonyult hatékonynak, hanem balesetek áldozatai, természeti katasztrófák túlélői és más, súlyos traumatikus események áldozatai számára is. A SOTE kutatói egy egészen új területen is kísérleteznek a VR felhasználási lehetőségével kapcsolatban: skizofrén pácienseknek a virtuális valóság felhasználásával segítenek abban, hogy jobban megértsék az érzelmeket, és felismerjék más emberek szándékait. A VR terápia nem csupán egy újabb high-tech játékszer, hanem egy valódi eszköz is a gyógyuláshoz. Ami egykor csak a sci-fi filmekben létezett, ma már jelentős segítséget nyújthat azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. Lehet, hogy még csak az elején járunk, de a VR terápia már most forradalmasítja a mentális egészségügyi kezeléseket, és új reményt ad azoknak, akik láthatatlan sebekkel küzdenek. Szűr Andrea pszichológus Budapest központjában és pszichológus online -életvezetési specialista |
RSS Feed