 Napjainkban – a fogyasztói társadalom felgyorsult világában – a stressz káros hatása egyre érezhetőbb. Az eredetileg orvosi szakkifejezés alatt ma „folyamatos idegességet”, „tartós feszültséget” értünk. A „stressz” az emberi szervezet természetes testi reakciója a hirtelen fellépő veszélyekkel szembeni megküzdés érdekében. Ilyen esetben a szervezet készenléti állapotba kerül. Élesebb a figyelem, felgyorsul a légzés, szívverés. Ezt fight or run reakciónak is nevezzük, hiszen természetes körülmények között veszélyben támadás vagy menekülés következik. Mára az egyik legnagyobb népegészségügyi probléma alakult ki ebből a hasznos reakcióból, hiszen a XXI. század folyamatosan változó világában állandó készenlétben élünk. Erre a folyamatos alapfeszültségre az emberi szervezet egy ideig jól reagál, úgy, mint a kihívásokra, tehát alkalmazkodik az állandó változások keltette bizonytalansághoz, majd hamarosan kimerül, s kialakulnak a testi és lelki károsodások.
Összességében stressz alatt tehát a stresszorok hatására a szervezetben létrejövő testi-lelki változások összességét értjük. A pszichológiai stresszt megkülönböztetjük a fizikai stressztől. A pszichológiai stressz állapot akkor jön létre, ha a szervezet olyan helyzettel találkozik, amely az egyén saját megítélése szerint meghaladja a rendelkezésre álló erőforrásokat. Selye János belgyógyász, a stressz világhírű magyar kutatója szerint a (1976) szerint a stressz lényege az alkalmazkodás: annál erősebb, minél nagyobb mértékű alkalmazkodást kíván a szervezettől. Ugyanazt a helyzetet van, aki stressz keltőnek ítéli meg, van, aki nem. Tehát, hogy az egyén stresszt él-e át az nagymértékben szubjektív. Lelki reakciók a stresszreAz elhúzódó stresszhatás egyre súlyosabb egészségkárosodáshoz vezet a szorongástól a depresszióig. Legrosszabb esetben kialakul a kiégés állapota, sőt az élet eldobádásának gondolata is. Szorongás Ez a leggyakoribb válasz a stresszkeltő helyzetekre. Olyan érzelmek kísérik, mint az aggodalom, a félelem, rossz előérzet, feszültség. Ezek mértéke válhat abnormálissá is, ha olyan helyzetekben is jelentkezik, amelyeket az átlag könnyedén megold. Ha az aggodalom tartós, akkor szorongásos zavarról van szó. Ez az állapot önkéntelenül leköti a figyelmi kapacitás egy részét, ezért koncentrációs problémák, ebből adódó hibázások kialakulásához vezethet. Depresszió Bár a frusztrációra az aktivitás az általános első reakció, de ha túlzott mértékű vagy sokáig fennáll, akkor – épp ellenkezőleg – visszahúzódást, fásultságot, bezárkózást okoz. Pszichoszomatikus hatás A tartósan fennálló stresszhelyzetekhez való folyamatos alkalmazkodás kimeríti a test erőforrásait, ezért vezet a krónikus stressz az immunrendszer meggyengüléséhez és hajlamossá válunk a megbetegedésre. Az ettől bekövetkező leggyakoribb betegségek a fekélyek (gyomor, bél), a vérnyomás, és szív problémák. V.Évi Comments are closed.
|
RSS Feed