|
A szexológiai írásokból tudjuk, hogy a tudatos szexuális viselkedésre utaló régészeti leletek már az időszámításunk előtti első két évezredből is felbukkannak. Az első, szexualitást megjelenítő festményen, az i.e. XII. századi Turini papiruszon már szexuális tudatosságot feltételező motívumokat is láthatunk. A fogantatás kontrollja és általában a szándékos születésszabályozás lehetősége különösen fontossá vált az ókorra. Az ókorban ugyanis a magántulajdon megjelenésével és öröklésével fontossá vált, hogy befolyásolni tudják az utódok születését.  Turini papirusz, I.e. XII. sz., http://www.openculture.com Ezzel párhuzamosan a gyarapodó - és háborúzó - társadalmaknak is egyre több utódra volt szükségük. A termékenység és a fogamzásgátlás témaköre komolyan foglalkoztatta a fejlett kultúrával rendelkező ókori társadalmakat Mezopotámiában, Egyiptomban, illetve Görögországban, ahogy ez a kor csodálatos kultúrtörténeti hagyatékában is fellelhető.
Ezeken a művészeti alkotásokon többször találkozunk a gránátalma képével, szexuális-szerelmi vonatkozásban. A fennmaradt képek és írásos agyagtáblák a gránátalma gyakorlati felhasználásáról is beszámolnak, így például afrodiziákum készítésében és a fogamzásgátlásban is szerepet kapott. Ezzel párhuzamosan a gyümölcsnek a szexualitásban betöltött erőteljes szimbolikája is magával ragadó. Termékenység, vér, életerő, élet és halál, tavasz és újjászületés. Árnyalt jelentéstartalmak, melyeket mind a gránátalma képe sugalmaz a mitológiából és egyéb, fennmaradt művészi alkotásokból. A szeuálterapeutában felmerül a kérdés: De hogyan válhatott a gránátalma általános szexuális szimbólummá, a szerelem istennőinek, Istárnak és Afroditének kedvelt és szent gyümölcsévé? Csupán a gyümölcs botanikai jellegzetessége, vérvörös húsa és tengernyi magja tette a bőség és termékenység általános jelképévé? Ezeken a kérdéseken túl feltételezhetjük, hogy talán a fogantatás befolyásolásának lehetősége is szerepet játszott a gránátalma-szimbolika művészi és kulturális megjelenésében. Az ókori műalkotásokban fellelhető gránátalma ábrázolások és feltételezett jelentéstartalmak, illetve a gyümölcs szexuális felhasználási módjainak számbavételével arra a következtetésre szeretnék jutni, hogy a gránátalma gyakorlati felhasználása az antik szexualitásban jelentős és kölcsönös hatást gyakorolt a kor szexuális kultúrájára. Ekképpen a gránátalma gyümölcs szexualitásban és születésszabályozásban betöltött szerepe révén kiemelt szerepet kaphatott az antik társadalmak szexuális életében, társadalompolitikájában és az ezeket tükröző kultúrában. Ezúton válhatott a gránátalma szerelmi istennők szent gyümölcsévé, illetve egyes felvetések szerint, a tiltott gyümölccsé a jó és rossz tudás fáján az ószövetségi teremtéstörténetben. Az ókori gránátalma-szimbolika A gránátalma, mint általában a sokmagvas gyümölcsök, a termékenység szimbólumává vált megannyi kultúrában. A gránátalma már a legrégebbi szexuális vonatkozású festett alkotáson, az i.e. XII. századból származó Turini papiruszon is fellelhető. Később az ógörög kultúrkörben például szent gyümölcsévé vált Afroditének, a szerelem és szexualitás istennőjének. Az ókori Rómában a frissen házasodott asszonyok gránátalma ágakból font koszorút viseltek a termékenység jegyében. A gyümölcs húsának ragyogóan vörös színe miatt válhatott a szerelem, vér, és ez utóbbiból eredeztetve, élet és halál szimbólumává. Például a görög mitológiában Perszefoné, a tavasz istennője, gránátalma magvakat fogyasztva kötötte magát örökre Hádész birodalmához. Az élet és halál ebben a jelképrendszerben szorosan kapcsolódik egymáshoz, méghozzá az újjászületést, megújulást hangsúlyozva. Így például a főniciaiaknál az életet, az erőt, hatalmat, és a megújhodást jelképezte. A júdaizmusban már azt az erőt, ami a Tóra iránti elköteleződést jelentette. Érdekesség, hogy egy legenda szerinte az ószövetségi édenkert tiltott gyümölcse is gránátalma lehetett. A gyógyszertörténész John M. Riddle például a gránátalmának az ókori fogamzásgátlásban betöltött szerepére hivatkozva támogatja azt a nézetet, miszerint a bibliai tiltott gyümölcs a gránátalma lehetett! Riddle feltételezi, hogy Isten nemtetszését a gránátalma fogamzásgátló hatása válthatta ki. Hasonlóképpen, fogamzásgátló hatása miatt válhatott a gránátalma Mezopotámiában Istár istennő gyümölcsévé. A fogamzás kontrollálásának ugyanis gyakorlati haszna is lehetett Istár szent templomában: a templomi papnők -akik az Isten és ember közti jó kapcsolat érdekében művelték a szexet- a terhesség kockázatát csökkenthették ilyen módon. A gránátalma felhasználási módjai az ókori szexualitásban Az alábbiakban a gránátalma gyümölcsének gyakorlati felhasználási módjai következnek. Afrodiziákum A gyümölcs magjainak fogyasztása általános vágynövelő praktikának számított az antik világban. A magokat Egyiptomban és az ókori Közel-Keleten borral vegyítették a férfiak, akik libidójukat kívánták növelni. A gránátalma boroskehelynek vagy bortartónak nagy követőtábora volt az ókori társadalmakban. Szerelmi varázslati eszköz, szerelmi bájital Mezopotámiában is előszeretettel fogyasztották Inannanak avagy Istárnak, a szerelem istennőjének kedvenc gyümölcsét. Több receptet is találhatunk szerelmi varázslatra, melyekben központi szerepet kap a gránátalma. Az egyik eljárásban a gyümölcs elfogyasztása után elsuttogott szavakat is magába ültette az ókori hölgy, majd az eljárásban foglaltak szerint szexuális aktusba kellett lépnie kiszemeltjével, akire a varázslat irányult. Egy bonyolultabb eljárás van előírva arra az esetre, ha az előbb említett nem lett volna elég hatékony. Mindkét eljárás egy mezopotámiai leleten található: a kar 61-es agyagtáblákra van vésve. Termékenység Rómában, mint fentebb olvashattuk, a gránátalma ágakból font koszorút az újonnan házasodott asszonyok hordták termékenységük fokozásának jegyében. Indiában pedig a gránátalma nedvét terméketlenség kezelésére használhatták. Fogamzásgátlás Az ókorban több helyen is fogamzásgátlásra használták a gránátalma gyümölcs részeit. Elterjedt volt, hogy a gránátalma magjait célirányosan erre a célra fogyasztották. De nemcsak fogamzásgátló étel volt a gránátalma, tampont is készítettek a gyümölcs belső hártyájából. A gránátalma-levet szintén hasonló célokra használták fel. Például az ókori asszír ékírásos táblák már az ókori Mezopotámiában is használt tamponokról tanúskodnak: gránátalmalébe áztaott gyapjút használtak intravaginális fogamzásgátlószerként. Például a fenti elgondolásaon alapul az ógörög orvos, Soranus antibébi-tampon receptje is. A recept a gránátalma belső hártyájából írja elő a tampon készítését. A belső hártyát megőrölve és vizet hozzáadva előállítható az ókori fogamzásgátló. Különböző hozzávalókkal (például rózsaolajjal) tovább variálható a készítmény, melynek több elékészítési módja maradt ránk. Az ókori gránátalma tartalmú fogamzásgátlók feltételezett működése Mennyire lehettek sikeresek ezek a fenti eljárások? Az ókori tamponok egy része - egyik-másik összetevője révén- spermicid hatással rendelkezett. Ezen kívül hormonális háttere lehetett a gránátalmát felhasználó fogamzásgátló módszereknek - hasonlóan a mai hormonális fogamzásgátláshoz. Érdekesség, hogy már az 1910-es években patkányokon igazolták a gránátalma magjainak termékenységet gátló hatását. Ez utóbbi feltételezhetően a gyümölcs magas ösztrogéntartalmával hozható összefüggésbe, melyet későbbi kutatások is megerősítettek. Az ókori szexuális kultúra A szexuálpszichológusok hangsúlyozzák, az ókori mezopotámiai és asszír források alapján egy tudatos szexuális kultúra képe körvonalazódik ki, ahol már helyet kaptak a különböző vágykeltő és fogamzásgátló készítmények. A gránátalma fogamzásgátló és vágykeltő hatása révén kiérdemelte méltó helyét az ókori szexuális kultúrában. Feltételezhető, hogy a gránátalmát a szerelmi életben való felhasználása tette a szerelem istennőinek kedvelt gyümölcsévé, illetve művészeti alkotások szexuális szimbólumává. Hasonlóképpen, a tudatos születésszabályozás lehetősége által kaphatta a gránátalma a tiltott gyümölcs szerepét az ószövetségi édenkert jó és rossz tudásának fáján. Források: Becker, Udo: The continuum encyclopedia of symbols. Translated by L. W. Garmer. New York, Continuum, 2000. Pg-286. Barbiero, Gianni: Songs of songs: A close reading; translated by Michael Tait. Milano, Paoline. Editoriale Libri, 2004. Bullough, Vern L.: Encyclopedia of Birth Control. Santa Barbara, ABC-Clio Inc., 2001. Pg-125. Saar, Ortal-Paz: Jewish love magic: from lateantiquity to the Middle Ages. Boston, Brill 2017. Pg-38. Stone, Damien: Pomegranate: A Global History. London, Reaktion, 2017. http://www.nytimes.com/1994/03/08/science/in-ancient-times-flowers-and-fennel-for-family-planning.html?pagewanted=all http://www.openculture.com/2014/07/the-turin-erotic-papyrus-the-oldest-known-depiction-of-sex-circa-1150-b-c-e.html Szűr Andrea pszichológus és szexológus online és Budapest szívében a Vezesd az ÉLeted Stúdióban Comments are closed.
|
RSS Feed