AI pszichózis: a csetbotok pszichológiai veszélyei

Az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül elő a közbeszédben az „AI-pszichózis” kifejezés. (Erről ITT írtam az online pszichológus honlapon is.) Bár sokakban az a benyomás alakulhat ki, mintha valami hivatalos diagnózisról lenne szó, valójában egy nemrég született fogalomról beszélünk, ami inkább a köznyelvben terjed. Arra használják, amikor valaki a chatbotokkal folytatott túlzottan intenzív beszélgetések során fokozatosan eltávolodik a valóságtól. A jelenség médiában való elterjedése azt mutatja, hogy mind többen tapasztalják meg ezt túlzott viselkedésformát.

A Washington Post legutóbbi rcikke arra hívta fel a figyelmet hogy mi, emberek hajlamosak vagyunk túl közel engedni magunkhoz a csetbotokat. Ez a fajta intenzív kapcsolat kedvezőtlen pszichológiai következményekkel járhat: tévképzetek, fantáziák, sőt akár veszélyes, önpusztító gondolatok is kísérhetik. A cikk szerint például előfordul, hogy néha pont akkor csúszik félre a dolog, amikor valaki „terápiás” céllal fordul a mesterséges intelligencia felé.

Hogyan válhat veszélyessé egy ártatlan beszélgetés?
A chatbotok türelmesek, mindig elérhetők, és kifinomultan képesek reagálni. Ez azok számára, akik magányt élnek meg vagy lelki nehézségekkel küzdenek, rendkívül vonzó lehet. A veszély akkor kezdődik, amikor a felhasználó elhiszi, hogy a mesterséges intelligencia valóban megérti és támogatja őt. Ez a hamis biztonság könnyen vezethet a téves hiedelmek megerősödéséhez.
Kiket érint leginkább?
Szakértők szerint azok a legsebezhetőbbek, akiknek már van valamilyen pszichés hajlamuk vagy sérülékenységük. Kórházakból is jelentettek olyan eseteket, ahol a chatbot-használat után pszichotikus állapot alakult ki. Különösen a kamaszok veszélyeztetettek, mivel számukra még nehezebb a virtuális és a valódi élmény közötti határvonal meghúzása.

Miért ilyen erős a csetbot beszélgetés hatása?
A technológiai fejlesztések célja gyakran az, hogy a felhasználó minél tovább az alkalmazás mellett maradjon. Ezért a chatbot többnyire kedves, együttműködő, és hajlamos ráerősíteni a gondolatainkra. Normál helyzetben ez ártalmatlan, de egy sérülékeny felhasználó esetében könnyen veszélyessé válik.
Mit tesznek a szakértők és a cégek?
A cikk szerint az Amerikai Pszichológiai Társaság már dolgozik olyan iránymutatásokon, amelyek segíthetnek megérteni és csökkenten a káros következményeket. 
A cégek közül többen próbálkoznak apró lépésekkel: szünetre figyelmeztető üzenetek, krízisvonalakhoz vezető linkek, sőt, egyes platformokon a szülők időkorlátokat is beállíthatnak gyerekeik AI-használatára. Bár ezek hasznosak, sokak szerint még mindig nem elegendők.

Hogyan védekezhetünk mi magunk?

• Ne felejtsük el, hogy az AI nem barát és nem terapeuta, hanem egy eszköz.
• Tartsunk határokat: állítsunk be időkorlátot, és szakítsuk meg a beszélgetést, ha túl sok időt vesz el.
• Ha környezetünkben valaki túlzottan rácsúszik az csetbot beszélgetésekre, próbáljunk meg odafigyelni rá, és finoman, ítélkezés nélkül terelni a valódi emberi kapcsolatok felé.

Az „AI vagy csetbot-pszichózis” nem hivatalos betegség, hanem egy nemrég kialakult, növekedő tendenciát mutató pszichológiai jelenség, amely a csetbotokkal való folytatott túlzott, érzelmeket is érintő rendszeres, hosszas beszélgetésekre, és azok negatív lelki következményeire utal .

A technológia – bármilyen fejlett is – nem képes helyettesíteni az emberi kapcsolódást. A chatbotok lehetnek hasznosak, de nem megfelelő használattal felnagyíthatják a gyengeségeinket. A kulcs tehát a tudatosság: nekünk kell megtanulni, hogyan bánunk az új technológival.