Növeljük a boldogság-hormon szintünk: így lesz magasabb endorfin szinted:
Nem kell drasztikus változásokat eszközölnünk az endorfin-szintünk növelése érdekében. Az egyszerű hétköznapi tevékenységek is képesek nagy boldogságot hozni az életünkbe! Például egy reggeli kocogás, amikor a friss levegő és a mozgás felszabadítja az endorfinokat, vagy egy közös kacagás a barátokkal, ami garantáltan jó hangulatot teremt. De ne feledkezzünk el a zenéről sem, hiszen egy pörgős dal meghallgatása, vagy egy vidám, táncos sláger tutira feldob! A nap végén pedig egy forró fürdő vagy egy jó könyv hozhat örömöt. Szóval, ne habozzunk, mert a boldogság mindig a sarkunkban van! 😄 Az apró pszichológiai trükkök alkalmazásának kulcsa, hogy meglássuk a lehetőséget az alkalmazásukra. így látja egy pszichológus. Sz.A. Patriarchális társadalomban élünk? Szerintem ma már nem egyértelműen. Legalábbis a nőmozgalmak rávilágítottak arra, hogy a nők nem érezték magukat teljesnek az elmúlt 200 évben (a távolabbi múltba, most ne tekintsünk) és ennek köszönhetően a férfiakkal egyenrangúbb szerepbe kerültek.
Adódik a kérdés, hogy a férfiak hogyan érzik magukat napjainkban. Ha a válasz egyértelműen az lenne, hogy jól, akkor nem volna gyakori a túlzott alkohol és szerhasználat a köreikben. Ez a meghasonlottság jele. Munka – foglalkozás – hivatás Az egész napot munkával töltjük. Ha este úgy megyünk haza, hogy de jó, hogy vége, kimerültem, alig várom, hogy leroskadjak a tv elé és igyak egy sört, és reggel külön erőfeszítésbe kerül rávenni magunkat, hogy újra elinduljunk dolgozni, akkor ez valóban csak munka, ami nem épít, nem lelkesít, némi megélhetést biztosít, semmi egyebet. Ilyenkor az ember saját életkedvének és örömének forrásától van elvágva, és életét laposnak, értelmetlennek éli meg. Ha olyan dolgokkal foglalkozunk nap, mint nap, amelyek lekötnek, lelkesítenek, akkor tele vagyunk energiával, érdekelnek a kihívások, eredményeket akarunk elérni és a siker sem marad el. Ha abba sem akarjuk hagyni a munkát, akkor az már hivatás. A hivatás megtalálása könnyebb, ha felismerjük, hogy személyiségünk alapjai szerint mi való nekünk. Ebben segít, ha a görög mitológia alakjaira úgy tekintünk, hogy személyiségkarakter-minták. Zeusz – az akarat és a hatalom istene Poszeidon – az érzelmek és az ösztönök istene Hádész – a tudattalan istene Apollón – a törvényesség és jóslás istene Hermész – az utazók és közvetítők istene Árész – a harc, a tánc istene Héphaisztosz – a feltalálás és a kézművesség istene Dionüszosz – a bor, a mámor, a misztikum istene A hiteles személyiség Aki ösztönösen ráérez arra, hogy mely erők munkálnak benne és ehhez választ foglalkozást, az jó úton halad, hogy megvalósítsa önmagát és úgy érezze, hogy van értelme az életének. A belső hitelesség élménye azt jelenti, hogy a viselkedésünk jó érzésekkel tölt el, mert azonos a legmélyebb késztetéseinkkel. Ha megismerjük a görög mitológia férfi isteneinek a karakterét, akkor feltehetjük magunknak az alábbi kérdéseket: - Melyik jellemző rám leginkább? - Melyik nem tetszik? - Melyikre volna szükségem? - Melyik uralkodott el rajtam egyoldalúan? Ha válaszolunk, akkor könnyebben összekapcsolódunk lelki mélységeinkkel és a teljesség érzése is könnyebben meg lesz! V. É. Minden tudatállapotot, ami eltér az ébertől, módosultnak nevezünk. Ilyenek a meditáció, a révülés, az extázis, a hipnózis, az alvás stb.
Alkonyat, amikor álomba merülünk… A görög mitológiában szinte mindennek volt istene vagy története, így az alvásnak, álmoknak is. Endümion volt az a halandó, akinek isteni kegy révén megadatott, hogy nyitott szemmel álomba merüljön, így elkerülte az öregedés és a halál. Neve is ezt tükrözi. Azt jelenti, hogy „alámerülésben”. (En (gör.) -ban, -ben; Duein (gör.) alámerülés.) Mitológiája révén nem csak az alvás, hanem az alkonyat allegorikus alakja is. Történetét két változatban találjuk meg. Az éliszi mondák szerint királyi sarj volt. Aethliosz király és Kalüké nimfa gyermeke. A káriai mondák szerint pásztor, vadász volt. Zeusz halandó gyermeke. Amikor Szeléné, a holdistennő beleszeretett, akkor ő maga kérte apját, hogy bocsásson rá örök álmot. Azóta nyitott szemmel alszik a Latmosz-hegy barlangjában és éjjelente holdsugaraival öleli körül Szeléné. Egy változat szerint Hypnos, az álom istene altatta el… Álomistenek – az Éj istennőjének fiai Nüx, az Éj istennője alkonyatkor sötét szárnyaival beborítja a világot. Ő a teremtője az éjszaka jellemzőinek: az alvásnak-álmoknak, a szeretetnek-csalásnak, a szorongásnak és a halálnak. Mivel ő az első istennő, a Khaoszból jött létre önerőből és gyermekeit is önmagától hozta létre. Számtalan gyermeke között van egy ikerpár, az álom/Hypnos és a halál/Thanatosz istenei ők. Hypnos - az álomképek istene. Szárnyakkal a halántékán ábrázolták. Gyermekei: Morpheusz – az álomképek megformálója Phobetor – a rémálmok és a természeti vagy állatos álmok istene Phantaszosz – a különös, fantasztikus álmok istene Bizonyára a lelki orvoslásból mindenki számára ismerősek azok a szavak, melyek ezekre az istenekre utalnak: hipnózis; morfológia, morfin - opioid fájdalomcsillapító, euforiát okozó hatása van; fóbia – rettegés, iszonyodás valamitől, mint a rémálmoktól; fantázia, fantazmagória, bizarr képzelgés. C. G. Jung svájci analitikus orvos miközben paciensei tüneteit vizsgálta és kereste a megfelelő gyógymódokat, felfedezte, hogy a viselkedésük hátterében hasonló ösztönös késztetések bújnak meg. Többek között erre a megfigyelésére alapozta a kollektív tudattalan archetipikus tartalmainak elméletét.
Jung – klasszikus műveltségének köszönhetően – hamar észrevette az ókori mitológia és a hozzá forduló hétköznapi emberek, valamint saját álmainak hasonlóságait. Ennek okán szenvedélyesen kutatni kezdte az irodalomban és a művészetekben leírt történeteknek és a mai emberek pszichés élményeinek, álmainak és esetenként érthetetlen, bizarr viselkedésüknek azonosságait. Kincseket talált! Paciensei nem tudatos döntések sorozatai által irányították az életüket, hanem önmaguk és a környezetükben élők számára is zavarba ejtő, ösztönös reakcióik és késztetéseik uralták cselekedeteiket, álmaikat, melyek felülírták a józanész szabályait. Az emberi személyiségnek azt a részét, ahonnan ezek származnak, kollektív tudattalannak nevezte el. Kollektív, mert bárkinél felbukkanhatnak. Tudattalan, mert nem döntés kérdése, hogy hatnak-e. Ősi és tipikus Őseink viselkedése az élet legfontosabb területein nagyrészt hasonló volt a miénkhez. Ezek a területek a felnőtté válás, érés lépcsőfokai és az életben betöltött szerepeink. A kislány érett, csábító nővé válik. Társra lel és férjhez megy. Gyermekei lesznek, akik felnőnek és kirepülnek. Magára marad otthonában. Mindezzel egyidőben képzi magát, munkája, hivatása lesz. Ősi magánéleti és társadalmi szerepek kísérik végig az életünket, és minden szerepben meg tudjuk fogalmazni, hogy mi minden jellemzi a legkiválóbb, legtipikusabb, legelvártabb magatartást. Az ősi szerepek legideálisabb formáját elődeink istenek és istennők történeteiben rögzítették az örökkévalóságnak. Egy-egy szerepkört, egy-egy karakterré sűrítettek. Ezeket nevezte el Jung archetípusoknak. Most az istennőket szedjük egy csokorba! Az örök nő A lányság istennője – Persephone A szépség és csábítás istennője – Aphrodite A feleség istennője – Héra Az anyaság istennője – Demeter Az otthonteremtés istennője – Hestia A tudás istennője – Athéné Az eltökélt céltudatosság istennője – Artemis Gondolhatnánk, hogy egy nő élete akkor teljes, ha az összes istennő szerepet kap az életében. Azonban ez nem teljesül maximálisan. Talán soha nem is teljesült. Az emberiség történelme során hány lány élte meg azt, hogy serdülő korában erőnek-erejével férjhez adták, mint a kis Persephonét, és rettegett a rá váró ismeretlen élettől, ami sokszor valóban nem kecsegtetett sok jóval. Hány aphroditéi szépségű nőt csábítottak majd taszítottak el megvetve, vagy hurcoltak hárembe, pusztán, mert gyönyörűek voltak. A magas társadalmi körök kisasszonyait kiházasították, gyermekük lett, akit dajkák neveltek, nem ő. A XX. század előtt a nők iskolába, egyetemre nem járhattak. A szerencsések női körök vezetői, esetleg csendes lázadói lehettek. Lehet, hogy a mai szabadabb életünkben van először esélyünk megélni az összes női szerepet? De vajon le tudjuk-e ültetni őket a lelki kerekasztalunkhoz, hogy mindannyian helyet kapjanak? Remélem! V. É. „A nyelv a tudósnak ereklye, a költőnek (…) hangszer, a hírlapírónak fegyver. Legyen hát minél tisztább, (…) zengőbb, (…) fényesebb.” /Kosztolányi Dezső/ Gondolnánk, hogy a hangerő, hangmagasság, hangszín fiziológiai adottságok, tehát változtatni ezeken nem lehet. De igen! Ugyanis a hangunk mindenkori lelkiállapotunkat is tükrözi. Ha ez nem így lenne, akkor a színészek nem tudnának karaktereket formálni. Vagy a hangjátékok, hangos könyvek élvezhetetlenek volnának. Ahogy 2009-ben megfogalmaztam: „A beszéd az emberek közötti interakció alapvető eszköze. Gondoljunk csak bele: bármilyen beszédhangot hallunk, konzekvenciát vonunk le a beszélő személyiségét illetően. A telefonban a hangja alapján elképzeljük azt az ismeretlent, aki felhívott minket. Vagy a rádiók hírolvasóiról is kialakul elképzelésünk a külső – belső tulajdonságaikat illetően pusztán a hangjuk hallatán. A hangunk tehát mindenkor árulkodik rólunk! Tükrözi, hogy magabiztosak vagy szorongóak, gőgösek vagy alázatosak, szelíd, bizonytalan befolyásolhatóak vagyunk-e, vagy határozott, sikeresek. Hangunk lehet affektált orrhang, „borízű” mackós, vagy például tétova fejhang. Bizonyára már ezek alapján megjelent a megszólaló az Ön fantáziájában is. Mit gondolunk automatikusan pl. a „borízű” mackósról? Minimum azt, hogy a hitvallása valami ilyesmi: „Nincs a szesszel semmi baj, csak nélküle, hej-hó!” – ahogy Geszti Péter fogalmaz egy dalában. Elkerülhetetlen, hogy a hangszínünk és beszédmodorunk valamilyen benyomást keltsen rólunk! Érdemes fejlesztenünk, hogy mindenkor pozitív képet keltsünk magunkról, mert aki meghall minket, észrevétlenül azonnal eldönti, hogy kapcsolatba akar-e kerülni velünk, vagy sem. Függetlenül attól, hogy konkrétan mit mondunk!” Vágola Éva bábszínész, pedagógus, tréner A coaching az utóbbi időben nagy iramban tört be a köztudatba. Ha a coaching szót halljuk, legtöbbünknek nagyvállalatok, trénerek, vezetőkkel dolgozó szakemberek jutnak az eszünkbe. Ez teljesen természetes, hisz a coaching a szervezeti kultúrában a vezetést támogató módszerként tett szert népszerűségre. Ha viszont a coaching folyamat központi gondolatát szeretnénk megérteni, akkor érdemes egy kicsit kutakodni a kifejezés világában, illetve, hogy az egyes szakemberek és szervezetek miként fogalmazzák meg a coaching lényegét.
A szexuális vágy, vagy más néven libidó jó jelzője lehet az általános egészségnek. Viszont a női szexuális vágy jelenségét sokféle tényező befolyásolhatja. A külső körülmények, érzelmek, és általános hangulaton kívül biológiai faktorok is befolyásolják a nők szexuális kedvét.
A libidó mértéke általában változik a női ciklussal, illetve más intenzitást mutat a különböző női életszakaszokban -mint pl. a szoptatás vagy a változó kor. Ezek a változások hormonális változásokkal járnak együtt, amelyek megadják az alapot a szexuális vágynak. Természetesen mindenki egyedi, és a tapasztalt libidó mértéke azonos életszakaszban is különbségeket mutathat. A COVID-19 megannyi változást hozott az életünkbe az elmúlt jónéhány hónap folyamán. A legnagyobb kihívást a bizonytalanság, a megváltozott élethelyzetek és napi rutinok, a szociális izoláció, és nem utolsó sorban a pénzügyi nehézségek jelenthetik. A megjósolhatatlan jövőkép, és az érzés, hogy az ember szinte tehetetlenül sodródik a történésekkel a lelki egyensúlyunkra is rányomhatja a bélyegét. Napjainkban – a fogyasztói társadalom felgyorsult világában – a stressz káros hatása egyre érezhetőbb. Az eredetileg orvosi szakkifejezés alatt ma „folyamatos idegességet”, „tartós feszültséget” értünk. A „stressz” az emberi szervezet természetes testi reakciója a hirtelen fellépő veszélyekkel szembeni megküzdés érdekében. Ilyen esetben a szervezet készenléti állapotba kerül. Élesebb a figyelem, felgyorsul a légzés, szívverés. Ezt fight or run reakciónak is nevezzük, hiszen természetes körülmények között veszélyben támadás vagy menekülés következik. Rengeteg inger ér minket a külvilágból, amelyeket nem mindig tudunk teljes mértékben feldolgozni. Sokunknak külön projekt az is, hogy este álomra hajtsa a fejét a kényszeresen pörgő képek és gondolatok közepette. Különösen igaz ez most, amikor szinte mindenkinek átalakult az élete a járvánnyal kapcsolatos gazdasási és életviteli változások miatt. A lelki nyugalmat keresve egyre többen fedezik fel a meditáció pozitív hatásait. A meditáció az elme fókuszra való trenírozása, és a gondolatok fölé emelkedés gyakorlata tudatos összpontosítással. Sokan stresszkezelésre és koncentráció fejlesztése céljából gyakorolják, mások a nyugalmat és más kellemes érzést szeretnének meditáció által kiváltani. Bár a meditáció nem feltétlenül ajánlott mindenkinek, a kutatások szerint a fent említetteknél több előnyre is számíthatunk, ha rendszeresen meditálunk. Lássuk, az előnyöket, melyeket a Mindful és a Healthline netes oldalaiból szemezgettem! |