Gondoljunk csak bele, hányszor fordult elő velünk, hogy valaki viselkedése borzasztóan zavart minket, és nem is értettük, miért. Például ha egy kolléga állandóan késett, és ez az őrületbe kergetett minket, vagy éppen egy barátunk mindig a figyelem középpontjába akar kerülni, és ettől idegesek leszünk. De miért van az, hogy egyes viselkedések nagyon bosszantanak bennünket, míg mások nem?Itt jön képbe a pszichológia egyik legérdekesebb fogalma: a projekció.
A projekció az a pszichológiai folyamat, amikor valaki saját belső érzéseit, vágyait vagy hibáit másokra vetíti ki. Ez nem tudatos folyamat; az ember gyakran nem is érti, hogy miért zavarja őt valami annyira egy másik emberben. Freud szerint a projekció egyfajta védekezési mechanizmus, amely segít megküzdeni azokkal a tulajdonságokkal, amelyekkel nem szívesen nézünk szembe önmagunkban. Például, ha valaki hajlamos a hazugságra, de ezt a tulajdonságot saját magában nem akarja elismerni, akkor könnyen észreveszi a hazugságot másokban, sőt, hajlamos lehet túlzottan vádolni másokat ugyanazzal a dologgal, amelyet magában próbál tudattalanul elrejteni. Vagy ha valaki önzőnek tartja magát, de ezt elnyomja, könnyen lehet, hogy körülötte mindenki "önzőnek" tűnik majd. Miért használjuk a projekciót? Az emberi lélek rejtett zugai számtalan módon próbálják védeni magukat a fájdalomtól és a kellemetlen felismerésektől. A projekció egyike ezeknek az önvédelmi stratégiáknak. Általa képesek vagyunk elhárítani azokat a sajátosságainkat, amelyekkel nem kívánunk szembesülni, és ehelyett másokra ruházzuk azokat. Ez egyfajta lelki „tükörjáték”, ahol az, ami idegesít minket másokban, valójában a saját énünk egy elutasított része lehet. A projekció gyakran megfigyelhető a mindennapi életben, és különösen felerősödik konfliktushelyzetekben. Egy munkatársi veszekedés során például mindkét fél úgy érezheti, hogy a másik „agresszív” vagy „érzéketlen”, miközben valójában mindketten ezekkel az érzésekkel küzdenek. Hogyan ismerjük fel a projekciót? A projekció felismerése nem könnyű feladat, hiszen a tudattalan mélységeiből ered. Az első lépés azonban az önreflexió: amikor valaki túlságosan intenzíven reagál valaki más viselkedésére, érdemes megkérdezni magunktól, miért is érint minket ennyire mélyen ez az adott dolog. Gyakran hasznos lehet megvizsgálni, hogy az a tulajdonság, amely ennyire bosszant minket, nem létezik-e bennünk is, legalábbis valamilyen formában. Ha például valakit túlságosan zavar mások lustasága, érdemes megvizsgálnia, vajon nincs-e valami hasonló tulajdonsága saját magában is. A projekció felismerése és megértése egy nagyon fontos lépés az önismeret útján. Azáltal, hogy tudatosítjuk ezeket a kivetítéseket, lehetőségünk nyílik arra, hogy szembenézzünk saját magunkkal, jobban megismerjük magunkat, és tudatosabbá váljunk. Ebben akár egy online pszichológus is segítségünkre lehet.
0 Comments
Leave a Reply. |